Karácsonyi meglepetés: Az élelmiszerek is drágulnak

Kissé gyorsult tehát a pénzromlás, így tavaly szeptember óta a mostani a legmagasabb érték. Az idei első tizenegy hónapban átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában, így nagy meglepetésnek kellene decemberben történnie ahhoz, hogy a 4,2-4,3 százaléktól eltérő éves szám adódjon.

Az év közepi áfa- és jövedékiadó-emelés óta távolodott el az infláció a 3 százalékos cél közeléből, azonban a várt 4 százalékpont körüli emelkedés helyett csak alig felével ugrott meg a drágulás üteme. A háttérben az áll, hogy a drasztikusan beszűkült kereslet miatt nem tudták a fogyasztókra hárítani a cégek az adóemelésből származó költségnövekedést. A változatlan adótartalmú index csupán 1,4 százalékos áremelkedést mutat.

Az eddig rendre a várakozások alatt maradt havi adatokért az élelmiszerek nyomott ára is felelős volt, ebben most némi változás látszik. Havi alapon átlag felett, 0,6, százalékkal emelkedtek a cikkcsoport árai (csak az idényáras termékek miatt), ám ez éves szinten mindössze 3,3 százalékos ártöbbletet jelent. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, bár ehhez csak kismértékben járult hozzá a november, nagyrészt a júliusi adóemelés hatása tükröződik benne.

Kiugróan drágultak az üzemanyagok is, egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal, éves viszonylatban pedig 8,8-del, itt a világpiaci kőolajárak emelkedése okozza a növekvő feszültséget. Alig nőtt viszont a háztartási energia ára, tavaly novemberhez képest csak 2 százalékos volt a drágulás

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható