Aggodalmakat szül a tavasz

A parlamenti választások közeledtével óvatosabbá váltak a külföldi befektetők Magyarországgal szemben. Erre utalt több szakértő is lapunknak nyilatkozva, amit a forint és az állampapír-piaci folyamatok alakulásából vezettek le. Maga a választási kampány még nem kezdődött el hivatalosan, ám fideszes gazdaságpolitikusok már elkezdték előkészíteni a terepet. A konkrét programok azonban még nem ismertek, emellett a választás végeredménye sem lefutott, így indokolt is lehet az óvatosság. Meg kell azonban jegyezni, hogy más szakértők mindezt belemagyarázásnak tartják, mivel már korábban is ismert volt, hogy lesznek választások, és ez be lehetett árazva a magyar eszközök árába.

A választások kimenetelét is megpróbálta megjósolni a múlt héten az HSBC szakértője, aki szerint egyébként biztosra vehető a Fidesz-győzelem – idézte a portfolio.hu. A legvalószínűbb, hogy sima többséget szerez a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt, ehhez 75 százalékos esélyt rendelt. A kétharmados mandátumszerzéshez viszont csak 10, a felesnél kisebb többséghez 15 százalékos valószínűséget társított. A legnagyobb bizonytalanságot ugyancsak a hiánypálya körül látta a szakértő, ahogyan a Nemzetközi Valutaalap hitelezőként is emiatt aggódik. A szervezet budapesti delegációvezetője a Reutersnek nyilatkozva tarthatónak nevezte a 3,8 százalékos deficitcélt, és nem mutatott különösebb rugalmasságot ez ügyben.

Viszonylag stabil az utóbbi időszakban az ország befektetői megítélése, bár megfigyelhető némi elszakadás a régiós versenytársaktól – mondta el lapunknak Samu János, a Conorde Értékpapír makroelemzője. Ezt például a zlotyval szembeni leértékelődéssel támasztotta alá a szakértő: míg tavaly ősszel 63 forint környékén mozgott a keresztárfolyam, addig mostanra 67 köré emelkedett a kurzus, ez szólhat a választásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak.

Másik negatív jelként említi a külföldiek által kifejtett állampapír-piaci keresletet, amely annak ellenére alacsony maradt, hogy számos pozitív országértékelés látott az utóbbi hónapokban napvilágot. Ugyanezt támasztja alá a kamatgörbe alakja is: a hosszabb lejáratú papírok 2 százalék körüli felárral forognak, ez a 2-3 éves időhorizonton látható gazdaságpolitikai bizonytalanságot testesíti meg.

A 2014-es euróbevezetési céldátummal kapcsolatban pedig eleve szkeptikus Samu János, ez szerinte több időt vesz igénybe, és lényeges, hogy ne csak a maastrichti kritériumokat igyekezzünk teljesíteni. Elengedhetetlen a kínálati oldali problémák felszámolása is, mint az önkormányzati finanszírozás, az egészségügy rendbetétele, az aktivitás növelése – összegezte a szakember.

Az természetes, hogy a parlamenti választások előtt bizonytalanság van – vélekedik Heim Péter, az Atticus Investments vezérigazgatója. Szerinte jelenleg a befektetőket az aggasztja, hogy Görögországhoz hasonlóan itt is utólag derül ki, hogy magasabb lesz a valós államháztartási hiány, mint az aktuális prognózis. A mediterrán országgal való párhuzamot erősíti, hogy a múltban már Magyarországon is előfordult az adatok manipulálása. A közgazdász szerint a befektetők már azzal is elégedettek lennének, ha a 2011-es hiány 4 százalék alatt maradna, az idén pedig az állami cégek konszolidációjával együtt nem lépné túl a 6,5 százalékot. Legalább 400 milliárd forintra becsüli Heim azt az összeget, amely elkerülhetetlen lenne ezen a soron, amelyet szerinte az IMF is elfogadna. E nélkül számítva is jó 180 milliárd forinttal teljesülhet azonban túl a pénzforgalmi hiányterv 2010-ben – fűzte hozzá. 2012-től viszont tartható a 3 százalékos GDP-arányos deficit, ennek ellenére Heim szerint nem mernek már pénzt tenni a befektetők a 2014-es euróbevezetésre, ezt a hosszú lejáratú állampapírok kamatfelára tükrözi. Lehet azonban pozitív meglepetés is: ha őszre összeáll egy hiteles reformcsomag, akkor lejjebb mehetnek a kamatok is a mostani szintről – öszszegezte a szakember.

Volt hasonlóra példa korábban, emlékezzünk csak Kövér László köteles beszédére vagy Mikola István „szinglihordás” megjegyzésére, továbbá arra, hogy megjegyezte: állampolgárságot kell adni a határon túl élő magyaroknak, s akkor nem lesz gond a jövőben a választások megnyerésével. Csakhogy 2002-ben és 2006-ban sokkal szorosabb volt a verseny a Fidesz és az MSZP között, most viszont hatalmas előnnyel vezet az ellenzéki párt.

A győzelem aránya azonban kérdéses, s erről meg is oszlanak a vélemények: egyrészt, mert a magyar választójogi rendszer vegyes és meglehetősen aránytalan, másfelől nem lehet tudni, mi lesz a kisebb pártokkal. A Fidesz a KDNP-vel csak akkor szerezhet több mint kétharmados többséget, ha a 176 egyéni választókerületből mintegy 140-et megnyer, ez azért nem egyszerű feladat. Ebben az esetben jogilag bármit megcsinálhat, módosíthatja az Alkotmányt és a többi fontos, kétharmados törvényt.

Ennél reálisabb forgatókönyv, hogy a pártszövetség egyszerű többséget kap, amelynek birtokában a lényeges gazdasági törvényeket, például a költségvetést egyedül is megszavazhatja, ám nem forgathatja fel fenekestül a közjogi berendezkedést, együttműködésre lesz ítélve, ha alkotmányos reformokat akar végrehajtani – például az önkormányzatok, a választójog terén.

Kicsi az esélye, de nem kizárt, hogy koalícióra kényszerül a Fidesz-KDNP, jelen állás szerint szóba jöhető partner lehet a most alakuló MDF-SZDSZ szövetség, esetleg a Lehet Más a Politika nevű formáció. Ebben az esetben hasonló lenne a helyzet, mint ebben a ciklusban, azaz a partnerével kellene nehéz tárgyalások után megállapodni a gazdasági és persze a társadalmi élet lényegi kérdéseiről. ABCs

Volt hasonlóra példa korábban, emlékezzünk csak Kövér László köteles beszédére vagy Mikola István „szinglihordás” megjegyzésére, továbbá arra, hogy megjegyezte: állampolgárságot kell adni a határon túl élő magyaroknak, s akkor nem lesz gond a jövőben a választások megnyerésével. Csakhogy 2002-ben és 2006-ban sokkal szorosabb volt a verseny a Fidesz és az MSZP között, most viszont hatalmas előnnyel vezet az ellenzéki párt.

A győzelem aránya azonban kérdéses, s erről meg is oszlanak a vélemények: egyrészt, mert a magyar választójogi rendszer vegyes és meglehetősen aránytalan, másfelől nem lehet tudni, mi lesz a kisebb pártokkal. A Fidesz a KDNP-vel csak akkor szerezhet több mint kétharmados többséget, ha a 176 egyéni választókerületből mintegy 140-et megnyer, ez azért nem egyszerű feladat. Ebben az esetben jogilag bármit megcsinálhat, módosíthatja az Alkotmányt és a többi fontos, kétharmados törvényt.

Ennél reálisabb forgatókönyv, hogy a pártszövetség egyszerű többséget kap, amelynek birtokában a lényeges gazdasági törvényeket, például a költségvetést egyedül is megszavazhatja, ám nem forgathatja fel fenekestül a közjogi berendezkedést, együttműködésre lesz ítélve, ha alkotmányos reformokat akar végrehajtani – például az önkormányzatok, a választójog terén.

Kicsi az esélye, de nem kizárt, hogy koalícióra kényszerül a Fidesz-KDNP, jelen állás szerint szóba jöhető partner lehet a most alakuló MDF-SZDSZ szövetség, esetleg a Lehet Más a Politika nevű formáció. Ebben az esetben hasonló lenne a helyzet, mint ebben a ciklusban, azaz a partnerével kellene nehéz tárgyalások után megállapodni a gazdasági és persze a társadalmi élet lényegi kérdéseiről. ABCs -->