KSH: Ez még nem az alagút vége

A 2009-re rendelkezésre álló adatok szerint a gazdasági válság okozta globális visszaesés az év első felében elérte mélypontját. A második félév folyamán a világ fejlett térségeiben a legfontosabb gazdasági jelzőszámok a korábbinál kisebb mértékben csökkentek. Ebben egyrészt jelentős szerepet játszik az előző évi alacsony bázis, másrészt hozzájárul némi pozitív elmozdulás a reálgazdasági folyamatokban.

A nemzetközi környezetre jellemző kedvező fordulat a magyar gazdaság teljesítményében még csak nyomokban érzékelhető, összességében a bruttó hazai termék a III. negyedévben, az előző negyedévekhez hasonlóan, több mint 7%-kal esett vissza. A külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás után a termelés a négy évvel korábbi szint alá csökkent. Az első félév folyamán a termelés lényegében ezen az alacsony szinten stagnált, a második félévben azonban már némi javulás figyelhető meg. Hasonló irányzat érvényesült az értékesítésben, valamint a külkereskedelmi áruforgalomban.

Ezzel egyidejűleg számos fontos mutatószám változatlanul negatív, esetenként a korábbiaknál is kedvezőtlenebb képet mutat. Ilyen többek között a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, a reálkereset, valamint a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás.

Novemberben az ipari bruttó termelés a kiigazítatlan adatok szerint 7%-kal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 9,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez az első tíz hónapban mért csökkenésnél lényegesen mérsékeltebb, mert az előző novemberben már több mint 10%-kal csökkent az ipari termelés volumene. Az alacsony bázisadatok hatására mérséklődött az értékesítés visszaesése is: a belföldi eladások 8,5%-kal, az exportértékesítés 4,7%-kal csökkent.
Az előző hónaphoz viszonyított termelés a szezonális és munkanappal kiigazított adatok szerint az októberi 1,8%-os növekedés után novemberben 1,3%-kal csökkent.

A 2008. novemberhez viszonyított mérsékeltebb visszaesés a legtöbb ágazatban megfigyelhető volt, sőt a feldolgozóiparon belül több alágban növekedés tapasztalható. A termelés egyötödét adó járműgyártásban (2,8%), a vegyi anyag, termék gyártásában (5,7%), a gyógyszergyártásban (1,5%) és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben (4,4%) nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.

Ezen alágakban – a gyógyszergyártás kivételével – mindkét értékesítési irányban növekedés figyelhető meg. A termelésben jelentős hányadot képviselő élelmiszeripar termelése az előző év azonos időszaki 14%-os csökkenés után idén novemberben gyakorlatilag stagnált (–0,4%), a nagyobb részarányú hazai értékesítés 1,5%-os csökkenéséből, valamint a kisebb részt képviselő külpiaci értékesítés 10,6%-os növekedéséből adódóan. Az energiaiparban 5,5%-kal maradt el a kibocsátás a múlt évitől, a kis súlyú bányászaté 29,4%-kal csökkent.

Január–novemberben az ipari termelés 19,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az exportértékesítés 20,5%-kal, a belföldi értékesítés 12,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az alágak közül az egyéb feldolgozóiparban növekedés volt tapasztalható (2,8%), a többiben elmaradt a termelés volumene az előző év azonos időszakitól. Legnagyobb csökkenés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (39%), valamint a járműgyártásban (31%) következett be. A termelésben jelentős részt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17%-kal csökkent, a termelés egytizedét adó élelmiszeriparé pedig 2,6%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,4%-kal, a bányászaté 6,1%-kal csökkent.