Várakozás alatt a decemberi infláció

A várakozásoktól kissé elmaradó mértékű inflációt elsősorban az élelmiszerárak nem várt havi szintű csökkenése okozhatta. Az árak - az áram és egyes szolgáltatások kivételével – szinte minden termékcsoportban csökkentek ill. stagnáltak, ami az inflációs nyomás hiányára utal.

Az év végi infláció messze elmaradt az év közepén adott, az áfa és jövedéki adóemelések előtti 8 százalékos prognózisoktól, ami részben hozzájárult az év második felében megvalósult nagymértékű monetáris politikai enyhítéshez. Az éves átlagos infláció 2009-ben 4,2 százalék lett, ez az elemzők várakozásai szerint 2010-ben 3,8 százalékra csökken.

Az infláció idén januárban - az egymással ellentétes árváltozások hatására - kismértékben még emelkedhet (a jelentős üzemanyag áremelkedéssel szemben csökkent a távhő áfája és a korábbi évekhez képest kissé szerényebb mértékű közüzemi díjemelésekre került sor), azonban februártól már bázishatások miatt csillapodhat az infláció.

Az infláció az év második felében 3 százalék alá eshet a tavaly júliusi áfa- és jövedékiadó-emelések hatásának kiesése miatt. A belső kereslet elhúzódó visszaesése lefelé, míg az olajárak emelkedése felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra.

A várakozásoknál némileg enyhébb infláció felerősítheti a nagyobb kamatvágás mellett szóló érveket – amit a jelenlegi piaci árazások is tükröznek. Az elemzők szerint az MNB azonban feltehetően csak 25 bázisponttal fogja csökkenteni a kamatokat a januári ülésen, hogy jelezze a monetáris enyhítés lassabb ütemét, várakozásaik szerint félév alatt 5,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat.