Lát kockázatokat a jegybank - 4 százalék felett lesz a hiány

Változatlanul csak 2011-től vár növekedést a jegybank, de rövid távon magasabb inflációra számít – derült ki az MNB inflációs jelentéséből. Az erősebb külső konjunktúra mellett gyengébb hitelkörnyezet hátráltatja a belső kereslet fellendülését. A munkaerőpiacot is meghatározza ez a kettősség, a bérfolyamatokban is. A szolgáltató szektorban további bércsökkenést prognosztizál az MNB, de a feldolgozóiparban már ellentétes folyamatok alakulhatnak ki az év során.

A magasabb importált infláció, azaz a világpiaci árak emelkedése a hazai inflációs folyamatokat is negatívan érinti. Emellett egy módszertani váltás, a vásárlói kosár módosítása is hatással volt a pénzromlás várható ütemére. Ezekkel együtt is a cél alá várja továbbra is a jegybank a drágulást, idén még 4,4, de jövőre már 2,3 százalékos lehet az áremelkedés üteme.

A költségvetésben lényegesen kisebb tartalékkal számol a jegybank, mivel ezek részben elköltésre részben zárolásra kerültek. Már 2010-ben sem elérhető a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, 4 százalékos előrejelzést adott ki az MNB még a tartalékzárolások figyelembevétele mellett is. Jövőre is további lépéseket tartanak szükségesnek a szakértők a hiánycél elérése érdekében.

Vannak arra utaló jelek, hogy törékeny lehet a külpiacokon megindult fellendülés, amit a gyenge decemberi adat is erősít. A 2009-es ösztönző intézkedések kifutása miatt a második fél évben gyengülés várható. Ennek érdemi hatása van a hazai ipari termelésre is. A tavaly év végi fellendülés nagy része eddig a járműgyártás bővüléséből eredt, ám a roncsprémium-programok kifutása kedvezőtlenül érintheti a hazai termelőket is. A régióban – Szlovákia kivételével – a reálárfolyam leértékelődése is kedvezően hatott az exportképességre.

A kapacitáskihasználtság elérte a mélypontját, de még mindig alacsony szinten van, így arra lehet számítani, hogy a fellendülés beindulásával egy ideig ezeket nem bővítik a vállalatok. Átalakult a fogyasztási magatartás is, korábban 100 forintból 90-et költött fogyasztásra átlagosan a magyar háztartások, ez most 85 körül van. A kedvezőtlen piaci környezet is hozzájárult ehhez, mivel csak a betéti kamatok követték gyorsan az alapkamat csökkenését, a hiteleké magasan ragadt mind az új mind a meglévő hitelek esetében. A kiskereskedelemben folytatódik a mélyrepülés várhatóan az idei év első felében is.

A bérindex a korábbi 6-7 százalékról 3 körülire csökkent, ez markáns béralkalmazkodásnak számít, ezzel sikerült stabilizálnia a szolgáltató ágazatban a profithelyzetet. Ez főként a pénzügyi ágazatra igaz, a kereskedelmi ágazatokban további hanyatlás volt. Az iparban sem történt még meg a profithelyzet helyreállása, ennek ellenére emelik a munkavállalók béreit. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma stabilizálódott.

Az inflációs trend átmenetileg megugrott januárban, ebben például a leértékelések decemberre történő előrehozása is szerepet játszott. A szolgáltatásokban viszont a korábbiaknál alacsonyabb áremelés mellett döntöttek a szolgáltatók, ami hosszabb távon is kedvező hatással lehet. Az inflációs várakozások azonban még most is magasabb, mint a régió kedvezőbb inflációs múlttal rendelkező gazdaságaiban. Ez a jövőre nézve kockázatot jelent.