A női vezetőkön múlhat a gazdasági növekedés?

Az Európai Bizottság jelentésben hívta fel a figyelmet arra, hogy jelenleg a legnagyobb jegyzett európai vállalkozások tíz igazgatótanácsi tagja közül mindössze egy nő, s az EU összes központi bankját férfiak irányítják. A brüsszeli jelentés az idén elfogadásra kerülő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új bizottsági stratégia előkészítését szolgálja.

Viviane Reding, az Európai Bizottság illetékes biztosa közölte azt is, hogy a nemek egyenlősége központi helyet kap az integráció készülő új, 2020-ig szóló stratégiájában.

Az üzleti szférában majdnem 89 százaléka férfi a legnagyobb jegyzett európai vállalkozások igazgatótanácsi tagjainak. A legnagyobb vállalkozások közül csak 3 százalék áll női irányítás alatt.

Egyedül Norvégia tűnik ki a sorból, mint az egyetlen olyan ország, ahol megközelítőleg biztosított a nemek közötti egyenlőség. Törvényben rögzített kvóta eredményeként a legnagyobb jegyzett vállalkozások igazgatótanácsi tagjainak 42 százaléka nő és 58 százaléka férfi az észak-európai országban.

Az EU intézményrendszerén belül az Európai Parlament az a képviseleti szerv, amely – 1979-es felállása óta – leginkább biztosítja a nemek egyenlő képviseletét: a képviselők 35 százaléka nő és 65 százaléka férfi az uniós törvényhozásban. Egész Európát tekintve, a nemzeti parlamentekben jóval kedvezőtlenebb, ám javuló a helyzet: az 1997-es 16 százalékról 2009-ben 24 százalékra emelkedett a gyengébb nem aránya. A nemzeti kormányokban a helyzet folyamatosan javul: már 27 százalék a női miniszterek aránya.

A jelentést készítő Európai Bizottságnak jelenleg  kilenc (33 %) nő tagja van, a tizennyolc férfi biztos 67 százalékos arányt képvisel. Az 1994/1995-ös, 5,6 százalékos női kiindulóponthoz képest ez az eddigi legjobb arány a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett európai polgárok több mintfele (55 %) úgy véli, hogy „mihamarabb” rendezni kell a parlamentekben a nők/férfiak arányát. A svéd EU-elnökség idején, 2009-ben készített tanulmány azt prognosztizálta, hogy a foglalkoztatási nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása akár a GDP 15-45 százalékos növekedését is eredményezheti a tagállamokban.