Andor László, a területért felelős magyar európai uniós biztos kérdéseinkre válaszolva értésre adta: a bérpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis minden tagállam maga jogosult dönteni a minimálbér bevezetéséről, ebbe az EU-nak nincs beleszólása.
Ugyanakkor maga is elismerte, hogy valóban egyre gyakrabban esik szó a minimálbér uniós szintű bevezetéséről. A belga soros elnökség – amely a jelenlegi spanyol elnökséget váltja júliustól, közvetlenül megelőzve a 2011. január 1-jén induló magyar EU-elnökséget – például célkitűzésként szerepelteti programjában annak előmozdítását, hogy valamennyi tagállamban vezessék be a minimálbért. Jelenleg a huszonhétből húsz tagországban van minimálbér.
A La Libre Belgique kedden arról tudósított, hogy uniós minimálbér bevezetését szeretné elérni Belgium, mert az hozzájárulna a versenyképesség javulásához és a tagállamok közötti szo-
ciális különbségek csökkentéséhez. A brüsszeli lap szerint ezzel egységesítenék az egyes országokban lévő megélhetési költségekhez való viszonyítási szintet. Ez utóbbi egységes minimális arányként az átlagbér 60 százaléka lenne.
A bevezetés lehetősége legutóbb az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális bizottságának ülésén merült fel. Ennek a tanácskozásnak a konklúziója volt azt, hogy „az EU szintű minimáljövedelem bevezetése hozzájárulna a szegénység csökkentéséhez” – olvasható az EP közleményében. Az európai munkaadók és munkavállalók képviselőinek részvételével zajlott ülésen nagy figyelmet kapott az a gondolat is, hogy még ha munkanélkülieknek sikerül is állást találni, ez nem garancia semmire. „A létbizonytalanság szegény munkásokat és szegény nyugdíjasokat generál” – érvelt az európai minimálbér mellett Henri Lourdelle, az Európai Szakszervezeti Konföderáció képviselője.
A magyar EU-biztos a jogi megközelítésen túl utalt a politikai és gazdasági realitásokra is. A dolgok mai állása szerint Dánia például majdnem biztosan ellenezné a minimálbér bevezetését, a dánok ugyanis összeegyeztethetetlennek tartják azt az úgynevezett skandináv munkaerő-piaci modellel. Elismerte ugyanakkor azt is: kétségtelen, hogy a minimálbér mellett számos gazdasági érvet lehet felsorakoztatni. A kérdés az, hogy a tagállamok – illetve adott esetben a szociális partnerek – közötti nézetkülönbségeket hogyan és milyen időkorláton belül lehet feloldani. „A téma érzékenységére tekintettel tehát jelenleg nem a lehetséges szabályozási módokra, hanem a kormányok és a szociális partnerek közötti közös, ésszerű kompromisszumokon alapuló álláspont kialakítására helyezném a hangsúlyt” – szögezte le Andor László.
A szegénység elleni uniós küzdelemmel kapcsolatban ismét figyelmeztetett: „El kell kerülni azt, hogy a gazdaság viszszaesését fékező intézkedéseket túl korán vonják vissza az egyes országokban és európai szinten, és a lassan elinduló fiskális konszolidáció keretében a szociális célú, a szegénységet enyhítő kiadásokat nyirbálják meg.” A magyar EU-biztos úgy véli: fontos ugyanakkor olyan lépéseket hozni, amelyek a már meglevő szociális kiadásokat hatékonyabbá teszik. A GDP 10 százalékát kitevő szociális juttatásokkal Csehországban felével sikerül csökkenteni a szegénység által fenyegetettek számát, míg néhány tagországban még ötödével sem.
Egyidejűleg a brüsszeli EU-csúcs alkalmából arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai integráció akkor tudja csökkenteni a szegénységet, ha ezt a tagállamok is akarják. „Politikai akarat nélkül nincs előrelépés – ezért is lenne fontos, hogy az
Európai Tanács magas szintű politikai döntésével elkötelezze a tagországokat a szegénység elleni küzdelem mellett” – jegyezte meg végül Andor László.
Az intézkedés összesen körülbelül 800 ezer munkavállalót érint. Németországban továbbra sem lesz általános minimálbér, csak néhány szakmában – ez utóbbiak köre bővült eggyel a tegnapi döntés értelmében.
Az intézkedés összesen körülbelül 800 ezer munkavállalót érint. Németországban továbbra sem lesz általános minimálbér, csak néhány szakmában – ez utóbbiak köre bővült eggyel a tegnapi döntés értelmében. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.