Kevés az esély az 5 százalék alatti kamatszintre idén

„Úgy gondoljuk, hogy az idei évben az 5 százalék alá csökkenő jegybanki kamatszintre nagyon kicsi az esély, hiszen nem valószínű, hogy megússzuk a 2010-es évet úgy, hogy akár a belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne borzolnák a forintban befektető piaci szereplők kedélyét” - mondja a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Vizkelety Péter a költségvetést övező bizonytalanságok kapcsán kiemeli: „Le kell szögezni, hogy bármilyen olyan lépés, ami bár emel valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat, még az IMF, illetve az EU szakértőinél is megértő fülekre kell, hogy találjon.” A Generali Alapkezelő nem számít a közeljövőben a 265-ös szintnél erősebb forintárfolyamra az euróval szemben.     

Szükséges lenne az alapkamat további csökkentése

„Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar gazdaság állapota indokolja a további kamatcsökkentést. A munkanélküliség 11 százalék fölé ugrott, a kiskereskedelmi forgalom 3 éve folyamatosan csökken, a rendszerben inflációs nyomás nemigen érhető tetten. A gazdasági visszaesés megállításának egyik kulcstényezője a legkevésbé megtépázódott export, amit egy viszonylag gyengébb árfolyammal lehet támogatni. Ha mindezt egybevetjük, akkor azt látjuk, hogy minden az alacsonyabb kamatszint irányába mutat” - fejti ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„Ezért nem meglepő, hogy a legtöbb piaci szereplő már 5 százalékig, vagy akár az alá csökkenő alapkamatot vizionál. Úgy gondoljuk, hogy erre csak akkor lehet reális esély, ha nem számolunk azzal, hogy bármifajta kedvezőtlen fordulat következzék be. Az, hogy továbbra is kitartunk amellett, hogy a kamatcsökkentési sorozatnak közel a vége (vagy talán el is értük azt), pontosan azzal indokolható, hogy viszonylag kicsi esélyt látunk arra, hogy megússzuk a 2010-es évet úgy, hogy akár belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne borzolnák a forintban befektető piaci szereplők kedélyét. A választások közeledtével felerősödhet a befektetői aggodalom, még akkor is, ha a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a megalakuló új kabinetnek feltehetően kényelmes többsége lesz egy stabil, kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Azzal kapcsolatban azért maradhat kétség a befektetőkben, hogy az oly sokszor hangsúlyozott valódi reformértékű lépésekre sor kerülhet-e annak tudatában, hogy több lényeges kérdéshez kétharmados többség szükséges. A külső környezetről elég talán annyiban említést tennünk, hogy a finanszírozási igény folyamatos élénkülését látjuk a világban, ami természetesen felveti azt a kérdést, hogy ezt a növekvő igényt a tőketulajdonosok milyen áron hajlandók megtenni. Ha ez utóbbi gondolatokat összegezzük, akkor talán érthető, miért vagyunk az átlagnál kissé óvatosabbak” - teszi hozzá Vizkelety Péter.    

Nem valószínű a 300-as forintárfolyam

„Az elmúlt három hónapban a hazai fizetőeszköz az euróval szemben a 280 közeli szintekről 265 közelébe erősödött. Érdekes ez a két érték, hiszen az elmúlt közel háromnegyed évet az árfolyam e két szélsőérték között töltötte. 265-nél erősebb árfolyamot egyébként nem is várnánk a közeljövőt tekintve, hiszen az a sokszor emlegetett, exporttal kapcsolatos versenyképességi problémákat vetné fel. Talán az lenne a jó válasz az árfolyammal kapcsolatban, hogy minél gyengébb, annál jobb, de nem feledkezhetünk meg a még mindig igen jelentős nagyságú devizahitel állományról, ami kevéssé teszi elképzelhetővé, hogy a forint 300 körüli szintekre gyengülhessen az európai közös valutához képest” - mondja Vizkelety Péter.

Nem kőbevésett a 3,8 százalékos idei hiánycél
 
A költségvetést érintő kérdésekkel kapcsolatban a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kifejti: „A kulcskérdés szerintünk nem az, hogy tartható-e a 3,8 százalék. Bár nyilvánvaló, hogy a következő kormánynak a nemzetközi intézmények felé tett vállalásaink miatt – különösen a jelenlegi helyzetben – nem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni a 2010 évi költségvetéshez tavaly elfogadott hiánycélt. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy bármilyen olyan lépés, ami bár emel valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat, még az IMF illetve az EU szakértőinél is megértő fülekre kell, hogy találjon. Ez nem jelenti persze azt, hogy a következő kormány fantáziája szabadon szárnyalhat a GDP arányos hiány tekintetében, ám az is biztos, hogy merev, kőbevésett határokról sem beszélhetünk. Mi tehát alapvetően a minél gyorsabb reformokat sürgetjük, még kisebb, rövidtávú költségvetési áldozat árán is, miután ez utóbbit még finanszírozhatónak gondoljuk, a hosszútávon fennmaradó bajokra viszont biztos, hogy nincsen orvosság.”