Mi lesz az MFB-vel a választások után?

A választások után átalakulhat a Magyar Fejlesztési Bank vállalatcsoport szerepe és tevékenysége. A minden közvélemény-kutatónál toronymagasan vezető Fidesz több prominensének a szavaiból is az derült ki, hogy esetleg a jelenleginél is nagyobb szerepet szánnának az állami fejlesztési banknak.

N. Vadász Zsuzsa

2010.03.31, 05:00

Így a párt vezetői azt sem zárják ki, hogy a terveik között szereplő – a panelfelújítási programot és az energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást finanszírozni hivatott – zöldbank szintén az MFB csoporthoz kerül. Mindez arra utal, hogy a Fidesz gazdaságpolitikusai is „ötletelnek” a kérdésről.

De nem csak a pártok gazdaságpolitikai műhelyeiben gondolkodnak az MFB jövőbeni szerepéről, szakmai szervezetekben szintén felmerült már a kérdés. Így a Magyar Külgazdasági Szövetség is kidolgozott már koncepciót erről. Két alelnök – Raskó György agrárközgazdász és Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium elnöke – írta alá azt a javaslatot, amelynek célja a fejlesztési bank hatékonyságának a javítása. Állítják: az MFB csoportban már ma is megfelelők a szervezeti, személyi adottságok ahhoz, hogy a hazai vállalkozások – elsősorban természetesen a kis- és középvállalkozások – sokrétű igényeit kielégítsék, s a tulajdonos államnak lenne a feladata, hogy gazdaságpolitikai célok szolgálatába állítsa a bankot. Valamint az is, hogy megtartsa klasszikus fejlesztési hitelintézetnek az MFB-t.

A fejlesztési bank ugyan deklaráltan már ma is a magyarországi vállalkozások, elsősorban kkv-k fejlesztéseit, beruházásait finanszírozni hivatott csoport, de – mint az MFB 2008. évi beszámolójából kiderül – a kihelyezései nem elegendők – mutat rá a tanulmány. Abban az évben a bank értékpapír-kibocsátásból és hitelintézetek által összesen 106,6 milliárd forinttal növelte forrásait, ugyanakkor az új források közel felét – 49 milliárd forint – állampapírokba fektették. Azaz a bank a jelenlegi forrásait sem képes a vállalkozói igényekre fordítani, miközben a vállalkozók ma nehezen vagy egyáltalán nem jutnak versenyképes banki szolgáltatásokhoz – állítják a szerzők.

A koncepció szerint az MFB bankcsoportnak állami tulajdonban kell maradnia, s küldetése sem változna: elsősorban a vállalkozások fejlődésének elősegítése (és nem a profit maximalizálása) lenne a feladata. Hiszen – ahogy a válság is bebizonyította – a külföldi tulajdonban lévő bankok árképzése, kamatpolitikája csak egy célt ismer, a profitot, akár meg nem engedett eszközök használatával is. Az állami tulajdonosnak első körben a tisztességes pénzügyi szolgáltatás – mostanában elfelejtett – elvét kellene biztosítani az MFB konstrukcióin keresztül. Ezt azért tudja csak és kizárólag az állam biztosítani, mert ő képes a jövedelmezőség elve mellett más, például gazdaságfejlesztési elveket is következetesen képviselni – véli az MKSZ által is elfogadott koncepció, amelyet egyébként a szervezet eljuttatott mind a jelenlegi kormány szakértőihez, mind pedig a Fidesz gazdaságpolitikusaihoz.
Ráadásul a magyar állami tulajdonú MFB lehet képes arra, hogy nemzeti kockázatkezelési elveket alakítson ki. Ehhez többek között figyelembe kellene venni, hogy a magyar GDP-t milyen arányokban állítják elő Budapesten, vidéken, vállalatméretek szerinti és iparági eloszlásban; továbbá a magyar átlagvállalkozó adóelkerülési, vagyonmentési, életviteli szokásait vagy éppen a mérlegek magyar sajátosságait.

A koncepció kitér még egy kérdésre, az MFB és a magyar takarékszövetkezetek kapcsolatára. Míg a külföldi tulajdonban lévő bankok tőkeereje biztosítja a banki infrastruktúra működőképességét, addig a takarékszövetkezetek segítségre szorulnak, pedig döntő hányaduk a mai napig is a vidéki magyarok tulajdonában van, az ő pénzüket kezeli, óriási versenyhátrányokkal. Az MFB forrásgyűjtésében és termékeinek értékesítésében nagyobb, célzott szerepet kell biztosítani a takarékszövetkezeteknek, biztos jövedelmet és erősödést nyújtva számukra. Ez is a vidék- és gazdaságfejlesztés fontos elemének kellene lennie – mutat rá a tanulmány.