Segítséget vár Görögország

Valószínűleg nem ajánlanak fel konkrét segítséget Görögországnak ma kezdődő csúcstalálkozójukon az uniós állam- és kormányfők, megállapodás születhet viszont egy olyan mechanizmusról, amely szükség esetén megmentheti a csődtől Athént. Franciaország kedden elfogadta Angela Merkel német kancellár álláspontját arról, hogy egy esetleges görög mentőcsomaghoz a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is hozzá kell járulnia.

Berlin azonban további feltételeket is szabott a megállapodáshoz, így konkrét segítség csak akkor jöhetne szóba, ha Athén már ténylegesen is képtelenné válna adóssága piaci finanszírozására. Németország ahhoz is ragaszkodik, hogy akár a lisszaboni szerződés módosítása árán is szigorítsák meg a költségvetési fegyelmet kikényszeríteni hivatott uniós szabályokat: büntessék keményebben a renitens tagállamokat, és erősítsék meg az EU statisztikai hivatala, az Eurostat ellenőrző jogosítványait. Sőt, Merkel a múlt héten még az eurózónából való kizárás lehetőségének a megteremtését is felvetette.

Az IMF bevonását Párizs korábban élesen ellenezte, arra hivatkozva, hogy egy ilyen lépés komoly politikai visszalépés lenne a tagok közötti szolidaritást hirdető uniós integráció számára. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke ugyancsak fenntartásait hangoztatta: az IMF felbukkanása szerintük káros üzenetet küldene a piacoknak arról, hogy az eurózóna képtelen saját problémáinak a kezelésére.

Sőt, a kérdésben még Németországon belül sem volt teljes az összhang, hiszen Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szintén Merkelével ellentétes véleményt fogalmazott meg. Schäuble a kancellár álláspontjának diadalmaskodása után úgy nyilatkozott: „kivételesnek” kell maradnia, hogy az eurózóna a valutaalapon keresztül oldja meg a problémáit.

Merkel „keménykedése” egyébként elemzők szerint sokat árt Görögországnak, mert aláaknázta a megszorító csomag keltette bizalmat, amely a hónap elején még egy sikeres kötvénykibocsátást hozott, és a hozamok csökkenését is lehetővé tette Athén számára. Azóta viszont ismét 300 bázispont fölé emelkedett a görög és a német állampapírok közötti hozamfelár.

Merkel hajthatatlanságát belpolitikai okok magyarázzák: a németek nem szeretnék, ha az ő adópénzükből mentenék meg Görögországot, és véleményüknek a legnagyobb szövetségi állam, Észak-Rajna–Vesztfália lakói májusban parlamenti választásokon hangot is adhatnak. Ha a konzervatívok vesztenének, megszűnhet a kormánykoalíció többsége a szövetségi felsőházban. Ebben a játszmában az IMF szerepe az, hogy bevonásával Berlinnek kisebb szerepet kell vállalnia a görög mentőcsomagban, mint egy tisztán európai rendezés esetén.

Athén számára ugyanakkor a legfőbb problémát jelenleg éppen a finanszírozás magas költségei jelentik. Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter a napokban ismét hangsúlyozta, hogy országa nincs csődben, és nem koldusként érkezik az EU-csúcsra. Athénnak „pusztán” azért van szüksége az unió támogatására, hogy a befektetői bizalmat megerősítve olcsóbban juthasson hitelhez a pénzpiacokon.

A kormánynak május végéig 16 milliárd euró értékben kell új kölcsönöket felvennie lejáró adósságainak újrafinanszírozására. Elemzői számítások szerint ha a hozamfelár tartósan 300 bázispont fölött marad a német papírokhoz képest, az évi 500 millió euróval növelheti meg az adósságszolgálat költségét. Papandreu miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy ilyen terhek mellett Athén már csak egy lépésre van attól, hogy ne legyen képes hitelt felvenni, és uniós segítség híján kénytelen lehet közvetlenül az IMF-hez fordulni. FT, Reuters, Bloomberg

Jegyzet 20. oldal

A hitel folyósításának időzítéséről az európai pénzügyminiszterek döntenének, akik le is állíthatnák a segítséget, ha Athén nem hajtaná végre a feltételként megszabott intézkedéseket.

A hitel folyósításának időzítéséről az európai pénzügyminiszterek döntenének, akik le is állíthatnák a segítséget, ha Athén nem hajtaná végre a feltételként megszabott intézkedéseket.-->