Jöhet az újabb kamatvágás

Romló inflációs kilátások ellenére is mérsékelték kamatvárakozásaikat a magyar piacot figyelő szakértők. Többségük negyed százalékpontos kamatvágásra számít az MNB hétfői ülésétől – derült ki a Reuters hírügynökség felméréséből. Huszonhárman voltak ezen a véleményen, míg négyen azt tartották valószínűbbnek, hogy változatlanul hagyja a monetáris tanács az irányadó rátát.

Év végéig további 25 bázispontos mérséklést valószínűsítenek, míg egy hónappal ezelőtt úgy vélték, a mostani lehet az utolsó kamatvágás. Ezzel 5 százalékosra mérséklődhet az alapkamat decemberre a mostani 5,5 százalékos szintről. Akár 4,5 százalék is lehet az alsó fordulópont, de ezt Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője például csak akkor tudja elképzelni, ha erős marad a globális kockázati étvágy, illetve az új kormány gazdasági lépései is a kockázati prémium mérséklődése irányába hatnak. A CIB Bank elemzői pedig azt jelezték a Reutersnek, hogy ezúttal szerintük a monetáris tanács is bizonytalan a fordulópontot illetően.

Tovább romlottak viszont az idei inflációs kilátások, átlagosan 4,4 százalékos drágulást jósolnak a szakértők a márciusi felmérésben mondott 4,2 százalék helyett. Ez is mutatja, hogy egyetértenek az elemzők a jegybankkal: nem a pénzromlás a legnagyobb akadálya a kamatcsökkentésnek, hanem a befektetői hangulat. A tendencia azonban nem nevezhető jónak, fél éve még bőven a jegybanki cél alatti inflációt jósoltak a szakemberek 2010 decemberére, most viszont már 3,5 százalékra teszik az utolsó havi ütemet. Csak 2011-ben megy le éves átlagban 3 százalék alá a fogyasztói árindex. Az átlagnál jóval pesszimistább Kondrát Zsolt, 90-100 dollár körüli olajárral és 15 százalékos gázáremeléssel számol.

Kicsit javult az első negyedévre jelzett GDP átlaga is, a jövő évi növekedésre vonatkozó prognózis pedig 2,6 százalékról 2,9-re emelkedett. Ez évre változatlanul stagnálást jósolnak a megkérdezettek. Ez abból jöhet ki, hogy az év első felében még negatív, a másodikban már pozitív adatok érkezhetnek. A bruttó hazai termék tekintetében azonban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest már az is nagy előrelépés, hogy nem változik a konszenzus olyan drasztikusan egyik hónapról a másikra. Kiemelik azonban a CIB Bank elemzői, hogy a bizonytalanság még mindig nagyon nagy, jelenleg jobbára csak spekulálni lehet. Abban bíznak, hogy a kormányalakítás és az IMF-fel történő megbeszélések lezárultával, május-júniusban már tisztább képet alkothatunk a gazdasági pályáról.

A legnagyobb bizonytalanság továbbra is az államháztartási folyamatok terén látható. Ennek fő oka, hogy nem lehet tudni, az új kormány újratárgyalja-e az idei hiánycélt az IMF-fel, illetve az állami vállalatok adósságállománya által jelentett konszolidációs igény mikor és milyen mértékben teljesül. A választási években rendszeresen előforduló hiányvita már most is javában zajlik. Ilyenkor pedig kevés támpontjuk van az elemzőknek, akiknek politikai döntések és alkuk kimenetelét kellene most eltalálniuk. Jól szemlélteti a dilemmát, hogy míg Kopik Tamás, a GKI kutatója a konszolidációval együtt jósol GDP-arányosan 5 százalékos hiányt, addig Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője a nélkül jelez ugyanakkorát. Mára viszont csak két elemző maradt, aki még hisz a 3,8 százalékos hiánycél teljesülésében, az átlag 4,9 százalékra emelkedett.

Az euróbevezetést – akárcsak az előző hónapban – 2015-re várhatjuk a felmérés alapján. Mivel nagyjából évente kitolódik egy évet a jósolt dátum, ezért folyamatosan öt évre vagyunk a belépéstől. Jelenleg 2012-es ERM II-csatlakozást valószínűsítenek a válaszadók. BD