Angela Merkel német kancellár közvetlenül a munkavacsora előtt nyilatkozva kijelentette: a 16 érintett EU-országnak gyorsan lépnie kell, hogy megakadályozza az euróövezetben a görög válság miatt keletkezett helyzet súlyosbodását.
Hangoztatta azt is, hogy az egész térségben fokozni kell a költségvetési fegyelmet, a pénzügyi szektor szabályozását pedig fel kell gyorsítani.
A vezetők zárónyilatkozat-tervezete a kiszivárogtatások szerint egyértelművé teszi, hogy az euróországok készek újabb megtakarításokat elhatározni, ha szükséges, hiánycsökkentési céljaik teljesítése érdekében.
Jóllehet a találkozó eredeti célja a Görögországnak megállapított 110 milliárd eurós pénzügyi támogatás kilátásba helyezése volt, egyes sajtókommentárok válságtanácskozásnak minősítették a 16 ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) vezetőjének találkozóját, azzal érvelve, hogy az elmúlt hét tanúsága szerint a piacok még mindig nem bíznak kellően az Athén megsegítésére tett intézkedések sikerében, illetve abban, hogy a válság nem terjed ki más országokra is a zónában.
Herman Van Rompuy, az EU elnöke meghívólevelében maga is jelezte, hogy a megbeszélésen megvitatják a görög válságnak az euróövezet egészével kapcsolatban levonható tanulságait.
Külön merült fel a tőzsdei spekuláció elleni fellépés kérdése. A közelmúltban elhangzott nyilatkozatokban több uniós illetékes fontosnak tartotta a hitelminősítő intézetek tevékenységének megvizsgálását is.
Az uniós erőfeszítéseket máris támogatásáról biztosította az Egyesült Államok is. Barack Obama elnök - brüsszeli beszámolók szerint - telefonbeszélgetést folytatott Merkellel, és ennek során egyetértettek abban, hogy a helyzet határozott választ igényel. Az elnök egyértelmű támogatását jelezte az euróövezeti vezetőknek ehhez a törekvéshez.
A pénteki csúcstalálkozó kapcsán szóba került lehetőségek között van a pénzügyi unióra vonatkozó EU-szerződések felülvizsgálata, illetve módosítása is. Több tagország ennek szükségességéről már korában említést tett, ám a témáról a találkozó kezdetéig nem volt teljes egyetértés az érintettek között.
A 110 milliárdos támogatásról a múlt hét végén született pénzügyminiszteri döntést követően azért is szükség volt az állam- és kormányfők jóváhagyására, mert uniós részről a hiteleket hivatalosan kétoldalú formában adják Görögországnak, és ezt a legtöbb tagállamban parlamenti határozattal kell megerősíteni. A munkavacsora kezdetéig mindazonáltal még nem minden országban fejeződött be ez a folyamat. Németország mindazonáltal már döntött a maga 22,4 milliárd eurós hozzájárulásáról, és megszületett a végső határozat Franciaországban (16,8 milliárd), Belgiumban (2,9), Hollandiában (4,7 milliárd), Portugáliában (2 milliárd) és Luxemburgban is (200 millió).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.