Újabb jó hírek a gazdaságból - Többet keresünk!

A reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,0 százalékos növekedése mellett) döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítése januári és márciusi kifizetésének köszönhetően 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában így 4,2 százalékkal, a költségvetési szférában 8,9 százalékkal nőtt a reálkereset.

Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január–márciusban átlagosan 2 millió 623 ezer volt. 2010 január–márciusban a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 778 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 1,8 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,3 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,5 százalékos a csökkenés. A versenyszférában 5,1 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 203 800 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 5,4 százalékkal, a költségvetés területén pedig 6,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen felülmúlták a versenyszféra keresetnövekedési átlagát a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (9,7 százalék), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,7 százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,4 százalék) nemzetgazdasági ágak.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első három hónapjában átlagosan 3,0 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékos az emelkedés.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 135 000 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 000 Forint, a szellemi foglalkozásúaké 173 700 forint) volt. A nettó kereset így átlagosan 11,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 10,5 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 15,4 százalékos növekedés jelentkezett. A 218 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 5,0 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A munkajövedelmen belül az egyéb unkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százaléknak felelt meg.

A május 13-án közölt adatok szerint Magyarország hivatalosan is véget ért a recesszió. Az első negyedévben már az előző év azonos időszakához mért mutató is enyhe pluszban volt. A 0,2 százalékos bővülést azonban egyetlen elemző sem várta előzetesen, csak a második fél évre jósoltak pozitív adatot.

A pénzügyi számlák előzetes ad atai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,4 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,6 százaléka volt 2010 első negyedévének végén.
 

A vártnak közel a harmada lett áprilisban az államháztartás pénzforgalmi hiánya önkormányzatok nélkül. Április a negyedik hónap, amikor az államháztartási folyamatok a konzervatív prognózishoz képest kedvezőben alakulnak. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – április havi hiánya 27,1 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium 81,9 milliárd forintos deficitet várt.