Az IMF máris büntetett: elhalasztották a hitelrészlet fizetését Romániának

A román média szombaton idézte az IMF közleményét, amely elérhető a washingtoni pénzintézet honlapján. Eszerint Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.

A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések - a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása - lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát.

Franks hozzátette, hogy az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.

Tegnap londoni elemzők már az ország leminősítésének lehetőségét is megemlítették a következmények között.

Citybeli szakértők ugyanakkor továbbra sem látják veszve az államháztartási kiigazítási programot, mondván: más eszközökkel elérhető a hiánycél teljesítése.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője pénteki elemzésében kiemelte: a fő probléma a döntés nyomán támadt bizonytalanság.

A román kormány szombaton délelőtt rendkívüli kormányülést tart, amelyen az alkotmánybírósági döntés nyomán szükségessé vált pótlólagos takarékossági intézkedésekről tárgyalnak. Elemzők szerint a kabinet nagy valószínűséggel emelni fogja a jelenlegi 19 százalékos áfát, de akár a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó 16 százalékos egységes adókulcsot is növelheti.

Az Agerpres román hírügynökség által idézett kormányzati források szerint azonban előfordulhat, hogy ez utóbbi két adót nem kell módosítania a kormánynak, ha az áfát 24 százalékra emeli, az ebből származó pluszbevétel ugyanis fedezi a nyugdíjcsökkentés meghiúsítása nyomán a kormányzat korábbi takarékossági tervében keletkezett űrt.