IMF-programok Európában

Szerbia tavaly márciusban azért kötötte meg 2,9 milliárd eurós, 27 hónapos megállapodását a valutaalappal, hogy könnyebben végrehajthassa nagyszabású kiadás-lefaragási programját. Belgrád az összegből tavaly május közepén már hozzájutott közel 800 millió, majd az év végén további 350 millió euróhoz. A fennmaradó összeg folyósítása fejében Belgrád most újabb takarékossági intézkedések végrehajtását vállalta; az IMF ezért elnézi, hogy az idei költségvetési hiány a korábban tervezettnél nagyobb lehet, elérve a GDP 4,8 százalékát.

Ukrajna 16,4 milliárd dolláros programját a vállalt megszorítások elmaradása miatt az IMF tavaly novemberben függesztette fel. A januárban államfővé választott Viktor Janukovics vezette új adminisztráció áprilisban egy új, 19 milliárd megállapodásról kezdett tárgyalásokat. Kijevnek azonban egyelőre nem sikerült meggyőznie a valutaalapot költségvetési terveinek helyességéről.

Bankrendszerének összeomlása után az IMF több mint 2 milliárd dollárral sietett Izland segítségére, a részletek folyósítását azonban késleltette az országnak Nagy-Britanniával és Hollandiával folytatott vitája. Ezek arról szóltak, hogy Izland miként kárpótolja azokat a betéteseket, akik a bankcsődök nyomán elveszítették megtakarításaikat. Az izlandi államfő januárban megvétózta azt a törvényt, amely több mint 5 millárd dollár kártérítésként való kifizetéséről rendelkezett. Áprilisban az IMF jóváhagyta egy második, 160 millió dolláros részlet folyósítását, és a bank szakemberei akkor azt mondták, hogy az izlandi recesszió eddig a vártnál kevésbé súlyosnak bizonyult.

A 2008 októberében elfogadott, 12 milliárd eurós keretből még több mint 3 milliárd áll rendelkezésre, miután a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a legutóbb felszabadított két részlet lehívását nem kezdeményezte.

A valutaalap maga is úgy ítélte meg, hogy Magyarország külső finanszírozási helyzete jelentősen javult a hitel megítélése óta.Lettország 7,5 milliárd eurós megsegítésében 2008-ban közösen vett részt az IMF és az EU; a hitelért cserébe Rigának tavaly és idén egyaránt 500 millió lattal kell mérsékelnie költségvetési hiányát. Jövőre azonban Valdis Dombrovskis miniszterelnök nemrég tett nyilatkozata szerint a vártnál kevésbé kell majd meghúzni a nadrágszíjat. Az októberben választások elé néző kisebbségi kormány azzal számol, hogy 2011-12 során összesen mintegy 800-900 millió latos megszorításra lesz szükség.

Románia eddig már 12 milliárd eurót kapott az IMF, az EU és a Világbank 20 milliárdos csomagjából. A valutaalap azonban májusban azt közölte, hogy nem folyósítja a következő, 2 milliárd eurós részleteket, amíg Bukarest nem tesz határozott intézkedéseket a kiadások lefaragására és az adóbevételek növelésére. A válaszul bejelentett drasztikus megszorítások óriási társadalmi feszültségeket szültek Romániában.

Európa egyik legszegényebb országának, Moldovának a válságból való kilábalását az IMF 590 millió dollárral segíti 2012-ig. Május közepén a valutaalap küldöttsége az eddig vártnál nagyobb idei GDP-növekedést jósolt, és javaslatot tett a harmadik, 90 millió dolláros részlet átutalására.

Törökország hosszas találgatások után csak márciusban jelentette be, hogy nem akar új készenléti hitelmegállapodást kötni a valutaalappal. Előző, 10 milliárd dolláros egyezménye 2008-ban járt le.

A 2008 októberében elfogadott, 12 milliárd eurós keretből még több mint 3 milliárd áll rendelkezésre, miután a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a legutóbb felszabadított két részlet lehívását nem kezdeményezte.

A valutaalap maga is úgy ítélte meg, hogy Magyarország külső finanszírozási helyzete jelentősen javult a hitel megítélése óta. -->