Orbán akcióterve édesen cseng a hitelezők fülében

E kettő részletes bemutatása, valamint a Magyarország lehetséges fizetésképtelenségét megpendítő fideszes nyilatkozatok hátterének vázolása után tér rá a lap bécsi tudósítója Orbán radikális adórendszer-átalakítási terveire: az egyszintű családi jövedelemadóra és a kisvállalatok nyereségadó-csökkentésére.

Ezek nyilvánvaló költségvetési bevételcsökkentő hatásával kapcsolatban Barcza Györgynek, a K&H Bank vezető közgazdászának a véleményét idézi: „[az akciótervben] egyszerre vannak jelen megszorító és gazdaságélénkítő elemek. Deficitnövelő intézkedésekről persze Magyarország esetében szó sem lehet, de a személyijövedelemadó-csökkentésnek így is jelentős növekedésösztönző hatásásával számolunk.”

Negatív kontextusban szól a tudósító a miniszterelnöki bejelentés burkoltan Simor-ellenes fordulatairól – az offshore-lovagozásról és a közszféra kétmilliós fizetési plafonja kapcsán az MNB-elnök érintettségéről. A szerző szerint ezek a momentumok továbbra is okkal-joggal aggaszthatják a külföldi befektetőket.

A Reuters az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett akciótervet egyfajta egyensúlyi bravúrként láttatja: az adórendszer radikális átalakításával sikerült szakítani az ügyvivő Bajnai-kormány megszorító politikájával, a bankszektorra kirovandó nyereségadóval és a közszféra bércsökkentésével a deficit miatt aggódó nemzetközi piacokat nyugtatják meg.

A londoni hírügynökség budapesti tudósítói azokat az elemeket emelik ki a 29 pontos akciótervből, amelyek egyszerre jelentenek radikális váltást, egyúttal nem növelik a költségvetési hiányt – ilyen például a devizaalapú jelzáloghitelek tiltása. Ehhez képest inkább a beígért gazdaságpolitika fordulatot szolgálja az adórendszer reformja, amelynek elsősorban családpolitikai aspektusát hangsúlyozzák a tudósítók. A közszféra bérkiáramlásának 15 százalékos visszafogása megszorító lépés ugyan, de segít elérni az IMF-nél kialkudott költségvetési hiányszámot.

A bankadóval kapcsolatban a Reuters a konkrét megoldás kidolgozatlanságát, a pénzügyi szféra reprezentánsaival folytatandó kormányzati tárgyalásokat emeli ki.