Reformkényszer az új pozsonyi kormányon

Ez még úgy is igaz, hogy a korábbinál kedvezőbb növekedési előrejelzéssel "lepte meg" az éppen még csak formálódóban lévő új szlovák kormányt a szlovák központi bank. A jó hír ugyanis nem feledtetheti a várhatóan négypárti kereszténydemokrata-liberális koalícióval, hogy az elszaladt deficit megzabolázása érdekében komoly átalakításokra lenne szüksége a szociális ellátórendszerben.

A megoldásra váró gazdasági problémák a kormányzásra készülő négy párt kedd este aláírt koalíciós szándéknyilatkozatában is megjelentek. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a magyar-szlovák Híd párt vezetői által ellenjegyzett dokumentum a sürgető feladatok között említi többek között a válság kezelését, az eladósodás megállítását, a munkahelyteremtést, illetve azon következmények felszámolását, amelyek a Robert Fico miniszterelnök vezette szociáldemokrata-nacionalista kormány felelőtlen gazdaságpolitikájának következményei.

Jól jellemzi a Ficoékkal szembeni bizalmatlanságot Iveta Radicova, az SDKÚ kormányfőjelöltjének korábbi nyilatkozata, amely szerint „senki nem tudja pontosan, hogy ténylegesen milyen helyzetben van a költségvetés, hogy mennyi adóbevételre lehet számítani, és hogy általában milyen állapotban veszi át az országot a következő kormány”.

Radicova a keddi aláírást követően egyébként azt is közölte, hogy az iratot szerdán mutatják be az államfőnek. Ivan Gasparovic első körben az önmagában legtöbb szavazatot begyűjtött Smer vezetőjét, Ficot kérte fel kormányalakításra, de az alakuló ellenzéki koalíció 79 parlamenti helyével fölényben lesz a 150 képviselős pozsonyi törvényhozásban a Smerrel, illetve eddigi koalíciós partnerével, a nacionalista Szlovák Nemzeti Mozgalommal (SNS) szemben.

Északi szomszédunk költségvetési hiánya a GDP 6,8 százalékát tette ki 2009-ben, az államadósság-állomány pedig elérte a bruttó hazai össztermék 40 százalékát. Utóbbi mutató ugyan igen kedvezőnek tekinthető a legtöbb uniós országgal összehasonlítva, az eladósodás jelenlegi tempója azonban sok elemző szerint problematikus lehet.

És nemcsak az elemzők szerint: a gazdasági tárca várományosának tekintett Ivan Miklos egykori pénzügyminiszter szerint létfontosságú, hogy „megállítsák a gyors és veszélyes eladósodást”. Miklos volt egyébként az a pénzügyi tárcavezető, akinek 2002 és 2006 között végrehajtott konszolidációs programja kapcsán érdemelte ki Szlovákia a Világbank elismerését, mint az egyik legsikeresebb pénzügyi reformot végrehajtó állam.

Fico az idei deficit 5,5 százalékra történő lefaragását ígérte korábban, 2012-re pedig már a 3 százalékos uniós küszöb elérését. Ez az ütemterv önmagában ugyanakkor nem tűnik túl hitelesnek a szakemberek szemében. A KEA szlovák gazdasági kutatóintézet becslése szerint például az idei hiány 5,5 helyett akár 7,4 százalékra is felugorhat, és ezen a tendencián csak a nyugdíj-, egészségügyi- és adórendszer átalakításával lehet változtatni.

A pozsonyi jegybank tegnap a korábbinál derűlátóbb, 3,7 százalékos növekedési prognózist tett közzé 2010-re vonatkozóan, és ez megkönnyítheti annak a költekezésnek visszafogását, amelyet a tavalyi 4,7 százalékos GDP-csökkenés tett még drámaibbá. A pénzintézet ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a várható megszorítások negatív irányban fogják módosítani növekedési mutatókat. Ehhez párosul még az igen magas, 12 százalék fölötti munkanélküliség, ami szintén fékezőleg hathat a konjunktúrára.

A költségvetési megszorítások ráadásul nemcsak a belső kereslettel kapcsolatban jelenthetnek komoly problémát az elkövetkező években, hanem a kivitel szempontjából is. Szlovákia ugyanis – autóipari és egyéb termékei folytán - nagyon nagy mértékben exportfüggő. Legfőbb felvevőpiacainak pedig éppen a szintén súlyos megszorítások elé néző uniós tagállamok számítanak.

Az euróövezeti hitelválság ráadásul saját belső problémáin kívül nem várt terheket is hozott a 2009 óta a monetáris unióhoz tartozó Szlovákia számára. Ilyen például az a kötelezettség, amely Pozsonyra is hárul az eladósodott tagállamok megsegítésére létrehozott százmilliárdos uniós mentőcsomagok kapcsán.

A felállóban lévő négypárti koalíció lehetséges pénzügyminiszter-jelöltje, az egykulcsos 19 százalékos áfa atyjának tekintett liberális Richard Sulik ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az Indexnek adott interjújában, hogy Pozsonynak nem feltétlenül kellene minden uniós döntést elfogadnia.