AZ EKB kiállt Simor mellett a fizetési ügyben

A pénzintézet szerint a vonatkozó törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni arra az időre, amíg zajlanak az egyeztetések az EKB-val.

Az EKB a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium kérésére mondott véleményt az MNB-ról szóló törvényt módosító törvényjavaslatról. Az európai pénzintézet hétfőn honlapján ismertette állásfoglalását, amelyet Jean-Claude Trichet EKB-elnök írt alá.

A dokumentum olvasható az alábbi internetes címen.

Az EKB emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök 2010. június 8-án bejelentette a kiegyensúlyozott költségvetés megteremtését célzó, 29 intézkedésből álló cselekvési tervet, s ezen intézkedések egyike a havi jövedelmek kétmillió forintos felső határának bevezetése a közszférában. Az EKB szerint a javasolt változtatások az MNB-elnök jelenlegi fizetéséhez képest megközelítőleg 75 százalékos csökkenést eredményeznének, és csökkenne az alelnökök, illetve Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság tagjainak a jövedelme is.

Az MNB-ről szóló törvény módosítását illetően az EKB leszögezi: biztosítani kell azt, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve. Egy nemzeti központi bank "nem hozható olyan helyzetbe, amelyben semmilyen vagy csak korlátozott ellenőrzéssel bír a munkavállalói fölött, vagy amelyben az adott tagállam kormányzatának módjában áll az NKB munkavállalói kérdésekkel kapcsolatos politikájának befolyásolása" - olvasható az EKB állásfoglalásában.

Az EKB szerint biztosítani kell azt, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról a jegybankkal együttműködésben szülessen döntés, kellően figyelembe véve az intézmény véleményét. A frankfurti székhelyű pénzintézet leszögezi, hogy az MNB döntéshozóinak fizetésének módosítása nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket, ezért a törvényjavaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.

Az EKB közölte: a magyar szaktárca július 1-jén továbbította a törvényjavaslatot az EKB-hez, a lehető leggyorsabb véleménynyilvánítást kérve. Az EKB értesülései szerint a parlamentben a törvényjavaslatot várhatóan július 19-ig elfogadják.

Az európai pénzintézet hangsúlyozza, hogy még sürgősségi esetekben is legalább egy hónapot kell biztosítani az EKB-val való konzultációra. A bank szerint "a konzultációnak a jogalkotási folyamat egy olyan pontján kell történnie, amely elegendő időt biztosít az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és elfogadja véleményét", valamint lehetővé teszi az EKB véleményének figyelembevételét még a törvény elfogadása előtt. Az EKB felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára annak érdekében, hogy az a legfrissebb szöveg alapján alakíthassa ki véleményét.

"Emellett - a mostani konzultáció vonatkozásában - a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni" - olvasható az EKB állásfoglalásában. A pénzintézet közli: nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium "kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének".

Orbánnak köszönhető Simor mostani fizetése

Az összeg, amit most az Orbán-kormány csökkenteni akar, az előző Orbán-kormánynak köszönhetően annyi, amennyi. A jegybanktörvényt még Járai Zsigmond nyújtotta be - nem sokkal jegybankelnökké választása előtt a parlamentnek. Ez rögzítette, hogy az akkori alapfizetést minden évben a konvergenciaprogramban szereplő várható inflációval kell növelni - azaz Simor ma éppen az inflációnak megfelelő mértékben keres többet, mint 2000 és 2006 között Járai Zsigmond, azaz egyszerűen csak megőrizte keresete értékét.