A közszférában tavaly a görögök 9,3 százalékát szólították fel kenőpénzek kifizetésére az ügyintézés felgyorsítása, a megfelelő kórházi ellátás biztosítása vagy éppen a közlekedési bírságok elengedése érdekében. A közszolgáltatások területén a megvesztegetés átlagos összege 1355 euró volt. A magánszférában a megkérdezettek 5,3 százaléka fizetett átlagosan 1671 eurót.
„A korrupció az egyik fő oka Görögország jelenlegi gazdasági válságának” – értékelte az eredményt Arisz Szingrosz, a TI helyi vezetője, hozzátéve, hogy a felmérésben a magas szintű korrupciós esetek vagy a nagyszabású adóelkerülési ügyek még nincsenek is benne. Az évi 800 millió eurós korrupciós „számla” azonban még így is mintegy 40 millió euróval nagyobb a tavalyi becslésben szereplőnél.
Uniós tervek
A korrupciót a legtöbb uniós ország lakossága növekvő súlyú problémának érzi. Az Európai Bizottság ezért egy olyan mechanizmuson dolgozik, amelynek keretében a tagállamoknak rendszeresen be kellene számolniuk korrupcióellenes erőfeszítéseikről. Mint Monica Macovei román EP-képviselő megjegyezte, jelenleg csak a tagjelölt országok esetében vizsgálják az ilyen jellegű kritériumok teljesülését, a tagállamokra viszont az EU már nem tud nyomást gyakorolni.
Szingrosz szerint „miközben mindenki a fellendülésről, a növekedésről, a munkahelyekről beszél, a korrupció leküzdése nélkül mindez nem fog menni”. Papandreu miniszterelnök az egészségügyi kiadások növekedésének megfékezése kapcsán maga is azt hangsúlyozta a minap, hogy a megoldás a korrupció és a pazarlás visszafogásában rejlik. Athén tavaly 11 milliárd eurót költött az egészségügyre és a nyugdíjakra, és az idén eddig 0,8 milliárd eurós megtakarítást ért el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.