BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ellentmondásos folyamatok - Kétarcú a nyár Szerbiában

Szerbia központi bankja élénkítené a gazdaságot, de az infláció elijesztheti a befektetőket. Szerbiában kétarcú a nyár: az ország elveszíti Koszovót, nem gyorsul a csatlakozása az EU-hoz, ugyanakkor rendezi viszonyát Horvátországgal, és a Nemzetközi Valutaalap is jó véleménnyel van gazdasági erőfeszítéseiről.

Szerbiában kétarcú a nyár: az ország elveszíti Koszovót, nem gyorsul a csatlakozása az EU-hoz, ugyanakkor rendezi viszonyát Horvátországgal, és a Nemzetközi Valutaalap is jó véleménnyel van gazdasági erőfeszítéseiről.
Az ország gazdasága a nagy visszaesést jelentő gazdasági válság után (2009-ben a GDP legalább 3 százalékkal csökkent) erőre kapott, és ezt a tavaly Szerbiában egy 3 milliárd eurós programot indító Nemzetközi Valutaalap július közepén közzétett jelentése is visszaigazolta. A gazdaság 0,6 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, s az IMF az év egészére 1,5, jövőre pedig már 3 százalékos gazdasági növekedést vár. A várakozások szerint addigra már a magánberuházások és az export is beindulhat.
Ugyanakkor vannak kockázatok – figyelmeztetnek szakértők –, s a kormánynak képesnek kell lennie a görög válságból eredő rizikók kezelésére. A görög bankok ugyanis – leányvállalataikon keresztül – a szerb bankszektor 15 százalékát ellenőrzik. Igaz, a bankleányok kapitalizációja és likviditása megfelelő Szerbiában, ez esélyt ad a mainál fenyegetőbb szcenáriók kivédésére is.
Sokkal nagyobb probléma lehet a gyorsuló infláció: júniusban 4,2 százalékos volt az éves ütem, miközben májusban még csak 3,7 százalékra rúgott. A központi bank eredeti célja – hogy a 4–8 százalék közötti sávban tartsák az inflációt – azonban teljesíthetőnek látszik.
Mindeközben folytatódik a szerb dinár gyengülése, s újabb történelmi mélypontra zuhant a szerb valuta árfolyama az euróhoz képest. Az árfolyam tegnap már a 105 dinár/eurós szint felett járt. Június közepén az euró még 104, az év elején 96 dinárt ért. A szerb valuta 2008 szeptembere óta mintegy 30 százalékot veszített az értékéből.
Több szakértő a dinár lejtmenetét a jegybanknak arra a lépésére vezette vissza, hogy túl gyorsan csökkentette az alapkamatot a gazdaság felpörgetése végett, s emiatt megcsappant a pénzügyi befektetők érdeklődése a dinár iránt. Pedig az IMF már jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb központi banknak alig van lehetősége a jegybanki alapkamat csökkentésére, mert a magas élelmiszerárak és a valutaárfolyam inflációs kockázatot jelentenek. A ráta történelmi mélyponton, 8 százalékon áll.
Sok szerb elemző és a közvélemény is attól tart, hogy a Koszovóval kapcsolatos helyzet visszavetheti a lelkesedést, s megcsappanhat a külföldi befektetők érdeklődése. Kormányzati erők nem tartanak ettől, mondván –, a diplomáciaiak mellett – a gazdaság szereplői is már a közelmúltbeli hágai döntés előtt tényként kezelték Koszovó függetlenségét. Mindenesetre kormányzati részről arra számítanak, hogy az idén teljesíthető lesz a tervezett kétmilliárd eurós beáramlás.
Annál inkább befolyásolhatja – mégpedig kedvezően – a külföld hozzáállását egy a térség stabilitása szempontjából fontos fejlemény: Szerbia és Horvátország közeledése. Ivo Josipovic horvát elnök július 18-i szerbiai látogatása, szívélyes fogadtatása egy új korszak kezdetét jelenti. Meglehet, a felek egyelőre a menekültek visszatéréséről, közös fociligáról és más, szimbolikus lépésekről tárgyaltak, de a szerb elnök, Boris Tadic részéről elhangzott, hogy a horvát tőke is szívesen látott vendég Szerbiában.
Szerbia számára a jövőre várhatóan EU-tagságot elnyerő Horvátországhoz való közeledés kulcskérdés. A tavaly benyújtott szerb csatlakozási kérelem óta kevés történt az EU-közeledésben. Ennek fő akadálya még mindig politikai természetű: a hágai törvényszék által körözött két utolsó szerb, háborús bűnökkel gyanúsított személy, Ratko Mladic és Goran Hadzic elfogása és kiadása. Bloomberg, B92

Magyar tőke Szerbiában: még tágak a lehetőségek

Magyarország csak a 13–14. legnagyobb befektető Szerbiában, bár földrajzi közelsége és helyismerete alapján ennél jóval előrébb is tarthatna – mondta lapunknak Szécsényi Orsolya, a belgrádi magyar külgazdasági iroda vezetője. Az OTP 2,36-ról 5 százalékra tervezi növelni piaci részesedését, a Molnak mintegy 30 benzinkútja van országszerte, a Richter jelentős mértékben növelte eladásait, de a nagy áttörés, például termelőkapacitás Szerbiába telepítése még várat magára.

A válság miatt azonban Szerbia felfüggesztette a privatizációt (minden áron nem adják el a nemzeti vagyont), így a magyar cégek e téren most nincsenek helyzetben. Általánosságban igaz, hogy Szerbiának kiváló befektetésösztönző rendszere van, a munkahelyek számától és a választott régiótól függően nagy adókedvezményeket lehet elérni.

Szécsényi Orsolya szerint elindultak első EU-források, igaz, ezeket az Európai Bizottság szoros ellenőrzése alatt fizetik ki a legkülönfélébb felzárkózási programokra. Nagyprojektekre az ország évente 200 millió eurót költhet EU-pénzből, a határ menti tervekre pedig évente 20-30 millió euró jut.

Ami a szerb–magyar határ menti együttműködést illeti, az Európai Unió Határon átnyúló együttműködési programja, az IPA első kiírásának eredményeit éppen a napokban tették közzé (www.hu-srb-ipa.com). 69 projekt kapott támogatást, összesen 18 millió euró értékben. A nyertes pályázatok között útépítések, vasútfejlesztési tervek, turisztikai beruházások, gazdaságélénkítés, oktatás és kutatás-fejlesztés is kapott támogatást. VG

VG Magyar tőke Szerbiában: még tágak a lehetőségek Magyarország csak a 13–14. legnagyobb befektető Szerbiában, bár földrajzi közelsége és helyismerete alapján ennél jóval előrébb is tarthatna – mondta lapunknak Szécsényi Orsolya, a belgrádi magyar külgazdasági iroda vezetője. Az OTP 2,36-ról 5 százalékra tervezi növelni piaci részesedését, a Molnak mintegy 30 benzinkútja van országszerte, a Richter jelentős mértékben növelte eladásait, de a nagy áttörés, például termelőkapacitás Szerbiába telepítése még várat magára.

A válság miatt azonban Szerbia felfüggesztette a privatizációt (minden áron nem adják el a nemzeti vagyont), így a magyar cégek e téren most nincsenek helyzetben. Általánosságban igaz, hogy Szerbiának kiváló befektetésösztönző rendszere van, a munkahelyek számától és a választott régiótól függően nagy adókedvezményeket lehet elérni.

Szécsényi Orsolya szerint elindultak első EU-források, igaz, ezeket az Európai Bizottság szoros ellenőrzése alatt fizetik ki a legkülönfélébb felzárkózási programokra. Nagyprojektekre az ország évente 200 millió eurót költhet EU-pénzből, a határ menti tervekre pedig évente 20-30 millió euró jut.

Ami a szerb–magyar határ menti együttműködést illeti, az Európai Unió Határon átnyúló együttműködési programja, az IPA első kiírásának eredményeit éppen a napokban tették közzé (www.hu-srb-ipa.com). 69 projekt kapott támogatást, összesen 18 millió euró értékben. A nyertes pályázatok között útépítések, vasútfejlesztési tervek, turisztikai beruházások, gazdaságélénkítés, oktatás és kutatás-fejlesztés is kapott támogatást. VG Ellentmondásos folyamatok -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.