Már látszik az alagút vége - Válallalati felvásárlások és fúziók

Az év első felében mintegy 300 milliárd dollár értékű vállalati felvásárlást és fúziót hajtottak végre világszerte, s ha az ütem fennmarad, akkor az idén már nem zuhan tovább ezeknek a tranzakcióknak az értéke. Azt követően egyébként, hogy tavaly 53, 2008-ban pedig 21 százalékkal maradt el az előző évhez képest.
Az OECD most közzétett gyorsjelentése arra is rámutat, habár a mostani válság során a 2007-hez képest regisztrált viszszaesés ezen a területen nagyon is jelentős (64 százalékos), mégsem éri el az úgynevezett dotkombuborék kipukkanása nyomán 2001 és 2003 között rögzített 72 százalékos zuhanást.
A legfrissebb – szélesebb merítésű – külföldi működőtőke-áramlási adatok is a fenti trendet látszanak igazolni. Az OECD-nek az elemzés készítéséig az idei első féléves adatot jelentő 22 ország több mint kétszeresére növelte a bevont FDI-értéket az előző év azonos időszakához képest, illetve 40 százalékkal bővítette FDI-exportját.
Mindenesetre az ENSZ szervezete, az UNCTAD is hasonló trendet lát: közelmúltbeli jelentésében (VG, április 26.) az általa összeállított FDI index kapcsán megállapítja, kiegyenlített maradt 2009 végére az áramlás, ami egyben persze azt is jelenti, hogy a fellendülés elmaradt, de miként a jelentés rámutat: a tapasztalatok alapján féléves késéssel követi a GDP-növekedés beindulását az FDI-áramlás emelkedése.
A vállalati felvásárlások és fúziók kapcsán az UNCTAD első negyedéves adatokkal operálva arra mutat rá, hogy a transznacionális vállalatok visszatérnek az ambiciózusabb, határokon átívelő befektetési programokhoz, nem véletlen, hogy az idei első negyedévben gyakorlatilag megduplázódott a nagyon alacsony bázist képviselő előző negyedhez képest e tranzakciók értéke (a 2005-ös bázishoz viszonyítva nem változott a helyzet). Ám egy sor megaüzlet is köttetett, elsősorban a távközlésben, a gyógyszer- és az élelmiszeriparban.
Kifejezetten érdekes, hogy a vállalati felvásárlások és fúziók piacát az államok „mentették meg” – mutatnak rá az OECD szakértői. Ugyanis jórészt az állami pénzen végrehajtott tranzakcióknak köszönhető, hogy a mostani válságnak jobban ellenállt a befektetési piac, mint a már említett dotkombuborék kipukkanásának – vélik. Tavaly az öszszes ilyen tranzakció 20 százalékát állami részvétellel valósították meg, összességében 120 millió dollár értékben. A válságot megelőző nyolc évben az állami pénzek részvétele a vállalati felvásárlásokban és fúziókban csupán 3 százalékos volt. Az egyes kormányok egyébként két csatornán pumpálták a pénzt e tranzakciófajtába: részint az élénkítő csomagokkal, részint pedig az állami alapok nemzetközi befektetéseinek növelésével. Mindenesetre az állam aktív szerepvállalása nélkül a válság idejére a 2007-hez képest prognosztizált összesen 64 százalékos visszaesés helyett 76 százalékkal is csökkent volna a nemzetközi vállalati felvásárlások és fúziók értéke – vélik az OECD szakértői.
Ugyanakkor az idén már nem várható ennek a folytatódása – teszik hozzá. A jelenlegi trendekből kiindulva az elemzés húszmilliárd dollárra prognosztizálja az idén az ilyen tranzakciók értékét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magánszféra által végrehajtott vállalati felvásárlások és fúziók értéke ez évben 20 százalékkal emelkedik. Növekedés pedig első ízben lesz a válság 2008-as kirobbanása óta.
Ami Magyarországot illeti, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adatai szerint tavaly 12 ügyletbe fektettek be kockázati- és magántőke-társaságok, összesen 214 millió euró értékben. Ez jócskán elmarad a 2006-os csúcstól, sőt, a 2008-as év mutatóinak a felét sem érik el (25 ügylet, illetve 477 millió euró volt abban az évben). A kevés magántőke-befektetésnek a gazdasági válság miatti visszaesés mellett Magyarországon az is az oka, hogy kevés a megfelelő méretű vállalat – vélik az elemzők.

Munkahelyteremtés
Habár Magyarország gyengébb teljesítményt nyújtott tavaly a külföldi működőtőke-befektetések terén, az Ernst & Young (E&Y) európai befektetési környezetet s versenyképességet vizsgáló adatai szerint ezzel együtt is a térség legjobban teljesítő államai között található (2010. június 3.). A nemzetközi vállalatvezetőkkel készített interjúk alapján összeállított jelentésből kiderül: térségünk, benne Magyarország is gyengébben muzsikált mind a teremtett munkahelyek, mind a megvalósított projektek száma alapján, mint egy évvel korábban. A projektek száma régiós szinten 40, Magyarországon 36 százalékkal csökkent, ez a tanulmány összeállítói szerint elsősorban az egész közép- és kelet-európai térségbe vetett bizalom megingását tükrözi, de e bizalom persze hazánk iránt is megcsappant a költségvetési, gazdasági és politikai problémák miatt. Magyarországra az összes befektetési projekt 2 százaléka érkezett tavaly. Annak ellenére, hogy a múlt évben csak 64 befektetési projekt valósult meg nálunk (szemben a tavalyelőtti százzal), még így is valamivel több mint hétezer új munkahelyet teremtettek a befektetők – igaz, ez is negyvenszázalékos visszaesést jelent.