MNB: az államadósság a GDP 82,9 százaléka

„Az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is - az előzetes adatok szerint 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,8 százaléka volt (1282 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 97 milliárd forinttal (az éves GDP 0,36 százalékával) javították az egyenleget. 2010 második negyedévében a nettó finanszírozási igény (417 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki” – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank.

Az államháztartás bruttó adóssága 2010 második negyedévére elérte a GDP 82,9 százalékát (22075 milliárd forintot), a „maastrichtnak” megfelelő számítás alapján. Az államháztartás nettó tartozása (16155 milliárd forint) a GDP 60,7 százalékát tette ki 2010 második negyedévének végén.

Az Erste Bank friss elemzése szerint tartható az idei hiánycél, viszont 2011-re 3,5 százalékos deficit lehet a vállalt 2,8 százalékkal szemben.  GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő, bár előrejelzést bizonytalansági tényezők és lefelé mutató kockázatok teszik kétségessé - írja elemzésében az Erste Bank.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százaléka volt (1257 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 97 milliárd forinttal (az éves GDP 0,36 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. 2010 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (498 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,2 százalékát tette ki.

2010 második negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a befektetési jegyek, a nyugdíjpénztári követelések, a készpénz és a tőzsdei részvények növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a lekötött devizabetétek. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző – írja az MNB.