Újrateremtené a jóléti államot a Fidesz

„Évente várhatóan tízezres nagyságrendű lesz a tulajdon elleni szabálysértések miatt születő bírósági ítéletek száma” – jelentette ki a belügyminiszter a külképviselet-vezetők keddi értekezletén. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy a napokban véget érő ítélkezési szünet után körülbelül fél év szükséges, amíg a rendszer „felpörög”. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy hiába csökkent az elmúlt években a bűncselekmények száma, a közbiztonság a választási kampány egyik legfontosabb témája volt.

Pintér szerint ennek az egyik oka az, hogy előzőleg a tulajdon elleni szabálysértések értékhatárát húszezer forintra emelték, és az ilyen ügyekben rendőrök helyett kriminalisztikai tapasztalattal nem rendelkező jegyzők jártak el. A kisebb cselekmények így gyakran megtorlatlanul maradtak, és ez állampolgári elégedetlenséget szült. E helyzet felszámolásáért döntöttek úgy, hogy a nyilvánvalóan anyagi motivációjú, tulajdon elleni szabálysértések elkövetőit nem pénzbírásággal, hanem  elzárással büntetik. A felderítés a rendőrség feladata, míg a vonatkozó ítéleteket – a bírák túlterheltségét enyhítendő – bírósági titkárok is meghozhatják. A belügyminiszter a közbiztonságot javító döntések közé sorolta a visszaeső bűnözők  elrettentését célzó „három csapás” bevezetését, valamint a rendőrök tekintélyének helyreállításáért hozott intézkedéseket.

„A roma integráció ügyében fel kell hívni az unió figyelmét arra, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogy eddig” – mondta a nagyköveteknek Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa közölte, hogy az Európai Parlament hosszú ideje sürgeti egy európai romastratégia kialakítását, és a franciaországi események – romák hazatelepítése – után ez ősszel újra a napirendre kerülhet. Szerinte a fő kérdés az, hogy a romák felzárkózását segítő forrásokat hogyan tudják hatékonyabban elkölteni.

Andor közölte, hogy az unióban konszenzus van arról, hogy a tagállamok közötti szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt januártól életbe kell léptetni. A görögországi válság és az annak nyomán kialakult pénzügyi pánik után a tagállamok eltökélték, hogy megerősítik a fiskális és gazdaságpolitikai együttműködést. Erre azért is szükség volt, mivel eddig nem tisztázták, hogy mindenki mentőövet dob-e, amikor egy tagállamot államcsőd fenyeget. A biztos elmondta, hogy az unió tíz év alatt 75 százalékra emelné a jelenleg 69 százalékos foglalkoztatási rátát, valamint legalább 20 millióval csökkentené a szegénység és a kirekesztés által fenyegetett európaiak számát.

„Új közbeszerzési törvény készül, és lép hatályba 2011 első félévében” – mondta a diplomatáknak a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás közölte, hogy jelentősen növelni szeretnék az állam szerepét a közbeszerzéseknél és pályáztatásoknál. a tárcavezető szerint a jelenlegi pályázati rendszer halasztást nem tűrő átalakítást igényel, mivel rendkívüli  lemaradás tapasztalható a forráslehívásban, ezenkívül nagyon lassú, bonyolult és körülményes az eljárásrend. Egyszerűsíteni akarják a pályázati intézményrendszert, és csökkenteni akarják a kiírások számát.

Újra meg kell teremteni a jó államot, a demokratikus közjót szolgáló közigazgatást – mondta Navracsics Tibor. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az utóbbi két évtizedet „sajátos államtalanítás” jellemezte, amelynek egyetlen kárvallottja az állampolgár volt. Évről évre romlott a közigazgatási szolgáltatások színvonala, egyre több akadály tornyosult az ügyintézés  elé, egyre konfliktusosabbá vált az állammal való találkozás, s emiatt nőtt a frusztráció a társadalomban. „Álszentek vagyunk, ha azt mondjuk, hogy politikai döntések nélkül egy politikai rendszert működtetni lehet” – mondta. Navracsics annak kapcsán, hogy jövőre a megyei kormányhivatalok élére kormánymegbízottakat neveznek ki. A politikai felelősséget a kormánymegbízottak viselik majd, míg a szakmai munkáért a melléjük kinevezett kormánytisztviselők felelnek.

„A 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség magyar szempontok megjelenítésére is, bár az igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása jelenti” – mondta a diplomatáknak a külügyminiszter. Martonyi János szerint Magyarország nagyon sokat fog nyerni, erősítheti tekintélyét, ha megfelelő módon el tudja látni az uniós elnökségből fakadó feladatokat, még akkor is, ha az elnökség alatt  egy-egy konkrét kérdésben nem sikerül az éppen esedékes magyar  érdeket érvényesíteni. A tárcavezető szerint a külképviseleti munka kiemelt területe az országkép javítása.