A jövő évben valószínűleg a jelenlegi duplájára nő a kötött segélyhitelre fordítható éves támogatás. Nagy ugyanis az érdeklődés az ilyen, a magyar termékek és szolgáltatások exportját elősegítő konstrukciók iránt. A munkát ezentúl ismét a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) irányítják majd.
A többi között ezekről is szó volt a kötött segélyhitel-munkacsoport legutóbbi, az új kormány megalakulását követő első ülésén. Mint Botos Balázstól, a munkacsoport vezetőjétől, az NGM külgazdasági helyettes államtitkárától a Világgazdaság megtudta: a múlt csütörtökön tartott ülésen a tárcaközi bizottsági szerepet betöltő testület egy sor kérdésről döntött, amelyeket hamarosan a kormány elé terjesztenek. Ezek között van az idevágó jogszabály módosítására vonatkozó igény éppen úgy, mint konkrét projektek terve.
Ami az utóbbit illeti, Botos Balázs elmondta, hogy most már akkora az érdeklődés e konstrukció iránt, hogy valószínűleg nem elegendő az idei évre rendelkezésre álló 580 millió forintos keret, ezért javasolják annak jövő évi felemelését. Hozzátette: csalóka a szám, hiszen az ilyen ügyletek költsége sok évre oszlik el. Ám mindenképpen érdekünk, hogy a jelenleginél aktívabban használjuk ki a kötött segélyhitelezés által kínált lehetőségeket, már csak azért is, mert uniós elvárás hazánkkal szemben a nemzetközi segélyezés növelése.
Megjegyzendő egyébként, hogy az e célra fordított összeg jó részét a Mehibnek fizetendő biztosítási díj teszi ki, azaz a magyar állam a saját tulajdonában lévő biztosítójának fizeti ki az összeget. Az már csak „hab a tortán”, hogy a kötött segélyhitelezésre fordított összegeket Magyarország elszámolja az Európai Unió felé mint segélyezési kiadást. Ugyanis minden uniós tagállam kötelezettsége segélyezésre bizonyos összeget fordítani. Magyarország még mindig csak mintegy a felét teljesíti a vállaltaknak. S a kötött segélyhitelezésnél nincs gazdaságosabb segélyezési forma, hiszen ennek terhére magyar vállalatok külföldi projektjeit támogatja közvetetten a magyar állam, míg a normál nemzetközi segélyezésre fordított pénzből a magyar vállalatok semmit sem nyernek. S nemegyszer nemcsak az adott projekt erejéig szerez üzletet a fővállalkozóként működő magyar cég a fogadó országban, hanem ezzel a „pilotprojekttel” megalapozza ott az ismertségét, és utána már kap más jellegű megrendeléseket is.
Nem véletlen tehát a növekvő érdeklődés, hiszen a már lezajlott vagy a megvalósítás fázisában lévő ügyekben sikerült tapasztalatokat szerezni. Mint Botos lapunknak elmondta: azokat az új ügyleteket fogadják be, amelyek már bizonyított relációban, partnerrel valósulhatnak meg, illetve, amelyek esetében látszik, hogy a magyar vállalkozások részt tudnak venni a projektben.
Habár az egyes konkrét projektekről egyelőre nem kívánt információkat adni, a helyettes államtitkár relációkról azért beszélt. Így megemlítette Délkelet-Európát, azon belül is Albániát, illetve Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát. Ám jelezte, ez utóbbi két ország már nagyon közel jár ahhoz a nemzetközi szinten megállapított nemzeti jövedelmi szinthez, amely felett már nem jogosult ezen kedvezményes konstrukció befogadására. Az indokínai országokkal, például Laosszal, továbbá Indonéziával is folynak – különböző fázisban lévő – tárgyalások – mondta Botos Balázs.
A jövőben remélhetőleg egyébként gyorsabbá válik az egyes projektek előkészítésének átfutási ideje, köszönhetően a kötött segélyhitelezés feltételeiről szóló kormányrendelet tervezett módosításának. A tárcaközi bizottságként működő munkacsoport titkársága pedig az Eximbanktól ismét visszakerült a külgazdaságot felügyelő tárcához (NGM) – jelezte a helyettes államtitkár. Tagjai között persze továbbra is ott vannak az érintett minisztériumok delegáltjai, továbbá az Eximbank és a Mehib képviselői is.
A jogosultságot nemzetközi szabályok rögzítik, az egy főre jutó GNI-hez kötve. Magyarország 2003 óta alkalmazza ezt az állami támogatással nyújtható, kedvezményes hitelezési megoldást, amelynek éves kerete 585 millió forint (ám ez a kassza felülről nyitott). A kamat nincs maximálva és a futamidő sem, magyar részről általában 15–20 év közötti periódusokkal dolgozik, a kamat 0–1,8 százalék között mozog. Elsőként a kormányzatoknak kell megállapodniuk, utána jöhet létre a hitelszerződés, majd a konkrét projekt kereskedelmi megállapodása. A lehívás csak ezután indulhat meg.
A jogosultságot nemzetközi szabályok rögzítik, az egy főre jutó GNI-hez kötve. Magyarország 2003 óta alkalmazza ezt az állami támogatással nyújtható, kedvezményes hitelezési megoldást, amelynek éves kerete 585 millió forint (ám ez a kassza felülről nyitott). A kamat nincs maximálva és a futamidő sem, magyar részről általában 15–20 év közötti periódusokkal dolgozik, a kamat 0–1,8 százalék között mozog. Elsőként a kormányzatoknak kell megállapodniuk, utána jöhet létre a hitelszerződés, majd a konkrét projekt kereskedelmi megállapodása. A lehívás csak ezután indulhat meg. Kötött segélyhitelprojektek I. Megvalósult
Bosznia-Hercegovina, 5,8 millió euró: víztisztítók
Laosz, 8,6 millió dollár: mezőgazdasági minifarmok
Montenegró, 15 millió euró: oktatási létesítmények
II. Folyamatban lévő
Bosznia-Hercegovina, 10 millió euró: víztisztító
Indonézia, 10 millió dollár: mobil víztisztítók
Mongólia, 25 millió dollár: az ottani parlament nemrég hagyta jóvá a keretmegállapodást; az 1973-ban magyarok által épített állati oltóanyaggyár rekonstrukciója
Srí Lanka, 51 millió euró: víztisztító mű rekonstrukciójára, kikötői kotróhajó
Vietnam I, 35 millió euró: már folyik a tenderek előkészítése, két víztisztító létesül, és népesség-nyilvántartási projekt indul
Vietnam II, 60 millió euró: a vietnami oldalon folyik az onkológiai kórházprojekt előkészítése
III. Előkészítés alatt
Albánia, még nincs összeg: előkészítő tárgyalások
Indonézia, 50 millió dollár: márciusban parafálták a megállapodást, mobil víztisztítók – az új magyar kormányra vár az aláírási felhatalmazás megadása
Kenya, 14 millió euró: kitárgyalt megállapodás, elektromos hálózattal kapcsolatos munkálat – az új magyar kormányra vár az aláírási felhatalmazás megadása
Laosz, 40 millió dollár: kitárgyalt megállapodás, további mintafarmok, állat-egészségügyi rendszer kiépítése – az új magyar kormányra vár az aláírási felhatalmazás megadása
IV. Tárgyalás alatt
Albánia, 11,4 millió euró: öntözőrendszer-miniprojektek, előkészítő tárgyalások
Kambodzsa, 50 millió dollár: kitárgyalt megállapodás – a partnertől várják a végleges választ a felhasználási területekre
Üzbegisztán, 30-40 millió euró: előkészítés alatt, orvosi műszerek, illetve városi közvilágítás
Forrás: VG-gyűjtés-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.