Maradt a rekordalacsony kamat

A bankrendszer likviditása és tőkeellátottsága továbbra is jó a Magyar Nemzeti Bank szerint

Monetáris politika. Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatlábon tegnap a monetáris tanács. Az előzetes felmérések alapján ugyanerre a döntésre számított az elemzők túlnyomó többsége is. Április óta áll 5,25 százalékon, vagyis eddigi mélypontján az alapkamat, a szakértők nem számítanak további mérséklésre. Ilyen következtetés vonható le a hivatalos jegybanki kommentárból is, amelyben már második hónapja szerepel utalás a lehetséges jövőbeni szigorításra. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök elmondta: a testület döntése két javaslat közül született, és majdnem egyhangú volt a szavazás. A másik egy 25 bázispontos mérséklés volt, ugyanakkor emlékezetes, hogy legutóbb már volt javaslat emelésre is. A maginfláció továbbra is alacsony szinten van, a fogyasztói árak emelkedése is megfelelt az MNB várakozásainak – emelte ki a jegybank elnöke. A piaci szereplőket azonban meglepte a legutóbbi adat, amit Simor az eltérően megítélt inflációs lefutással magyarázott.

A kockázatokat elemezve a jegybankárok arra jutottak, hogy az elmúlt hónapban inkább országspecifikus hatások érvényesültek Magyarország esetében, és kevésbé a külső hatások. A kockázati megítélésünk a hónap elején romlott, később azonban a kormány határozottan elkötelezte magát a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, ez pozitívan befolyásolta a hangulatot. Ezzel azonban csak a hónap eleji szintre tudott visszajavulni a megítélésünk. A bankrendszer likviditása és tőkeellátottsága viszont továbbra is jó, a körülmények rosszabbodása esetén is megőrizné működőképességét. A monetáris tanács úgy látja, van még reális esély az inflációs cél teljesülésére, ezzel magyarázta az elnök, hogy a magasabb inflációs prognózis ellenére sem szigorított a monetáris kondíciókon. Abban a jelenleg is zajló vitában, miszerint érdemes lenne-e a Nemzetközi Valutaalaphoz újabb hitelért folyamodni, nem foglalt állást Simor, ám rámutatott: az IMF–EU-hitelek kamata átlagban 3,5 százalék körül van, míg a magyar devizakötvényeké 6-6,5 százalékos szint körül mozog, bár előbbi változó kamatozású. BD