Kis túlzással az idén feleannyi társasági adó folyhat be a büdzsébe, mint amennyi az előirányzatban szerepel, legalábbis a pénzforgalom szerint. Miközben a költségvetési törvény még közel 610 milliárd forintot remélt az immár 19 százalékos adónemtől, a Költségvetési Tanács (KT) elemzése szerint a tényleges bevétel 350 milliárd alatt alakulhat. Ebben komoly szerepe van annak, hogy a 2009 után esedékes visszaigénylések mintegy 75 milliárd forintot faragnak le a bevételekből: ez az összeg a pénzforgalom szemszögéből az idén hiányzik, az unió szemében döntő eredményszemlélet alapján azonban a múlt évet terheli, a 2010-es úgynevezett ESA-hiányt tehát nem növeli (a súlya mintegy 0,3 százalék lenne a GDP arányában).
A társaságiadó-bevétel azonban a visszaigénylések nélkül is messze elmarad az előirányzattól. Míg az eredeti költségvetés mind a 2008-ashoz, mind a 2009-eshez képest jelentős adóalap-bővüléssel számol az idén, ez már biztosan nem valósul meg. Az adózás előtti nyereség és a társasági adó alapja 2008-hoz képest tavaly sem volt képes bővülni, sőt, csekély mértékben még vissza is esett. Az idén az ad okot aggodalomra, hogy míg a múlt esztendő első hónapjában befolyt az év egészére remélt bevétel 55 százaléka, most ez a mutató – igaz, a közel 610 milliárd forintos, immár biztosan irreális célhoz képest – csupán 20 százalékon áll.
A nyár közepén elhatározott társaságiadó-csökkentés további súlyos tízmilliárdokat faraghat le a bevételekből. A veszteségelhatárolások miatt a társaságiadó-bevételek esetleges növekedése csak egy-két éves késéssel követi a gazdaság fellendülését. Mindezzel együtt a KT arra számít, 2011 és 2014 között már nem változik az összadóbevétel GDP-hez mért aránya és az egyes adótípusok súlya sem. Ez évhez képest azonban jövőre – az adó- és járulékcsökkentéseknek hála – némileg apad a tőkét és a munkát terhelő adók aránya. Tavalyhoz viszonyítva az áfa kivételével az összes főbb adó- és járulékbevétel csökkent, nominális értelemben is – derül ki a jegybank friss inflációs jelentéséből. A társaságiadó-bevételekre a gazdasági válság, az szja-ra javarészt a teherkönnyítések nyomják rá bélyegüket. Tény, tavaly az első hét hónapban az éves szja-előirányzat 60 százaléka folyt be, míg az idén csak 55 százalék. Hasonló összevetésben az illetékek 12 százalékpontos elmaradást mutatnak, a regisztrációs adó pedig 27 százalékpontosat, és ez évben a jövedékiadó-bevétel is kevesebb, a kulcsemelések dacára is.
A pénzügyi szervezetek különadójából befolyó 190,1 milliárd forint a KT szerint is nélkülözhetetlen a költségvetés kordában tartásához. Ugyanez olvasható ki a Hétfa Kutatóintézet tanulmányából: a szűk kormányzati mozgástér ismeretében az idén elfogadható a bankadó, hosszú távú fennmaradása azonban kifejezetten káros lenne. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.