"A válságadó nem ördögtől való ötlet"

A válságadót a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke szerint jellemzően akkor alkalmazzák, ha rendkívüli (természeti, társadalmi, gazdasági) esemény történik, példaként a német újraegyesítést említette. A gazdasági válság, a magyar gazdasági, költségvetési helyzet ezt indokolhatja az adószakértő szerint. Megfogalmazása szerint az ördög a teherviselők körének, az elvonás mértékének, módjának meghatározásában rejtőzik, a szakma mindenesetre várja a részleteket.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, egy budapesti rendezvényen jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány. A távközlési, illetve telekommunikációs szektornak 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektornak évente 70 milliárd forintot, a kereskedelmi áruházláncoknak pedig évi 30 milliárd forintot kell befizetniük a költségvetésbe.

Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértő hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt időszakban jelentős látható és látens extraprofit realizálódott.

Hozzátette: az eddig bejelentett ágazati adókból és a magánpénztári átutalások felfüggesztéséből származó jövő évi mintegy 700 milliárd forintos többletbevételből az idei évközi adóintézkedések mintegy 150 milliárd forintot, a jövő évre tervezett, eddig ismertté vált szja-módosítások pedig mintegy 300 milliárd forintot visznek el.

Az okleveles adószakértő szerint egy komoly adóreformhoz legalább 1.000-1.200 milliárd forint szükséges. A bejelentett intézkedések, valamint a jövőre várható 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésből származó pótlólagos bevételből már képződhet annyi forrás, amiből az adóreform elindítható. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy más területek - például az önkormányzatok, nagy állami vállalatok - mennyi költségvetési forrást fognak elszívni - mondta.

Herich György kiemelte: érzékelhető, hogy a kormány a nagyvállalatoktól a magánszemélyek és a kis- és középvállalatok javára csoportosít át forrásokat. Az okleveles adószakértő nem tart attól, hogy az ágazati adókat végső soron egy az egyben a fogyasztók fizetik meg. Az államnak vannak megfelelő eszközei arra, hogy ezt megakadályozza, mondta. Példaként az árszabályozást, a verseny erősítését, az ellenőrzés fokozását említette. Úgy vélekedett, például a bankszektorban a terhek áthárítását megakadályozandó egyebek között az állam szerepvállalásának növelésével erősíteni lehetne a versenyt, az ellenőrzés javításával pedig a belföldön realizálandó jövedelem arányát javítani.