Árfolyamvita várható

A kellemetlen kérdések felmerülése elkerülhetetlennek tűnik a holnapra időzített EU–kínai csúcs kapcsán. A jüan alulértékeltsége, illetve a szerzői jogok védelme továbbra is vitás témának számít, jóllehet az egyhetes európai körútján lévő Ven Csia-pao kínai kormányfő többször is hangsúlyozta az EU és hazája közös érdekeit s jól megalapozott partneri viszonyát. Ven nagyszabású együttműködési ígéreteket tett vendéglátóinak a hétvégén európai útjának első állomásán, a fiskális gondokkal küzdő Görögországban.

Kína készen áll rá, hogy szoros együttműködést alakítson ki Európával a pénzügyi válság kezelése kapcsán, hiszen Peking és az unió egy hajóban evez – közölte Ven Athénban. A kormányfő kifejezte abbéli reményét, hogy közösen sikeresen megoldható lesz a globális pénzügyi rendszer megreformálása, illetve a felügyelet szigorítása. Ven a globális gazdasági talpra állás kapcsán is az országok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és támogatásáról biztosította azokat az uniós törekvéseket, amelyek egy önálló európai hitelminősítő felállítását célozzák – írja a Reuters. Az euró stabilitását szintén fontosnak nevezte, és biztosította az uniót, hogy Peking továbbra is fontos tartalék pénzként tekint az EU-s fizetőeszközre.

A kínai elképzelés szerint ugyanakkor az együttműködésnek is megvannak a maga markáns korlátai. Ennek megfelelően a pekingi kabinet feje a brüsszeli csúcs előtt sem volt hajlandó vitába bocsátkozni a jüan alulértékeltéségéről, amely Kína számos partnere szerint kiegyensúlyozatlanságot teremt a világkereskedelemben.
Az uniós vezetés ugyanakkor kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek a héten tartott találkozókon. Ennek megfelelően Jean-Claude Trichet EKB-elnök, Olli Rehn pénzügyi biztos, valamint Jean-Claude Juncker, az Eurogroup vezetője szóba is hozta a témát tegnap a kínai pénzügyi tárcavezetővel folytatott megbeszélésein, illetve ezt tervezik mai találkozójukon a pekingi kabinet fejével is.

Ven a jüan kérdésétől eltérően együttműködőbbnek mutatkozik ugyanakkor a szerzői jogok védelme kapcsán. A holnapi csúcs előtt arra szólította fel az uniós tagállamokat, hogy ismerjék el Kína fejlett gazdasági státusát, ami nehezebbé tenné a jövőben Brüsszel számára, hogy dömpingellenes védővámokat vessen ki egyes árufajtákra. Peking a lépésért cserébe a szellemi tulajdonjog védelmének erősítését, illetve a kétoldalú kereskedelem növelését kínálta fel.

Ven nem véletlenül kezdte európai turnéját egy háromnapos görögországi látogatással: a súlyosan eladósodott balkáni államnak Peking kiemelt európai hídfőállás szerepet szán, erre Görögország több szempontból is alkalmasnak látszik. A görög flotta nagy szerepet játszik a Kína és Európa közötti áruforgalomban, az ország helyzetét tekintve pedig ideális kereskedelmi támaszpontként az EU felé a kínai áruk számára.
Athén nyitottságát a kínai tervek irányában pedig a pénzügyi szükség biztosítja. Ven a hét végén görög államkötvények vásárlására tett ígéretet, valamint hiteleket ajánlott fel, amelyekből a görög cégek kínai gyártmányú hajókat vásárolhatnak. Ezenfelül kifejtette, hogy a görög–kínai kereskedelem volumenének 8 milliárd euróra kellene növekedni 2015-ig.

A kecsegtető kínai ígéretek után egyébként Athén a korábbi 7,6 helyett immár a 7 százalékos 2011-es deficitcélt is lehetségesnek nevezte tegnap közzétett költségvetési tervezetében. Az ez év végére szóló 8,1 százalékos korábbi célnál is kedvezőbb, 7,8 százalékos hiányt irányzott elő Athén az új büdzsében.

Hamisítás ellen, Kína nélkül

A szellemi tulajdonjogok védelméről szóló legutóbbi kínai ígéretek ellenére sem vesz részt egyelőre Peking az alakulóban lévő globális hamisításellenes egyezségben (ACTA). Uniós tisztviselők a hét végén azt közölték, hogy a pillanatnyi megtorpanás ellenére már csak hetek kérdése az EU, az USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Svájc, Új-Zéland, Mexikó és Marokkó közötti egyezség tető alá hozása.
A résztvevők eredetileg már szeptemberben eredeményre szerettek volna jutni, de az USA és az EU közötti nézetkülönbségek miatt a határidő kitolódni látszik. Míg Brüsszel szélesebb körű hamisítás elleni védelmet szeretne, beleértve például az egyes hagyományos élelmiszerek nevét is, Washington szűkebbre szabná a kört, főleg szerzői jogokra és bevett márkavédjegyekre koncentrálva.