Elbocsátásokhoz is vezethet a minimálbér-emelés

A DGS elemzése szerint a tagállamok közül Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben a bérek a recesszió első évében. Ugyanakkor tények bizonyítják, hogy a gazdasági válság nem egyformán sújtott minden iparágat. Számos cég ismét szárnyal, tavaly is emelt bért, s idén is megteheti azt. Azonban sok helyütt immáron két éve nyögnek a válság súlya alatt. Utóbbiaknál pedig a munkavállalók jelentős része meglehetősen motiválatlan a bérfejlesztés elmaradása miatt, hiszen a reálbérük értéke jelentősen csökkent.

A Bértervezés 2011 felmérésben résztvevő munkáltatók az előző évhez viszonyítva ugyanakkor optimistábban tekintenek a jövő év elé. Úgy látszik, hogy mintegy 50 százalékuk túl van a gazdasági válság időszakán és lehetőségeik már megengedik a munkavállalóik bérének emelését. Magas azonban azok aránya (20 százalék), akik további megszorító intézkedésekre kényszerülnek és kénytelenek munkatársaik bérét befagyasztani.

Dara Péter , a DGS Global elnöke lapunk megkeresésére elmondta, ezek a vállalkozások a minimálbér emelés hatására elképzelhető, hogy további munkavállalóktól kénytelenek megválni. Ott, ahol fizikai és szellemi dolgozókat alkalmaznak, megoldás lehet, hogy a jövő évi adókedvezményekből fakadó nettó béremelkedés miatt a szellemi foglalkoztatottak bérén spórolva fogják a fizikai dolgozók fizetését a kötelező mértékben emelni.

A DGS felmérése ugyanakkor kiemeli, hogy egyre többen ismerik fel a valóban komplex javadalmazási rendszer kialakításában és működtetésében rejlő lehetőségeket, előnyöket.

Örök dilemma ugyanakkor a vezetők és a HR szakemberek számára, hogy miként motiválják munkatársaikat. A megfelelő mértékű javadalmazás ugyanis fontos alap, azonban nem mindenkit lehet anyagi eszközökkel motiválni, illetve – mint arról az összefoglaló elején már szó esett – számos olyan szervezet működik az országban, amely anyagi eszközökkel nem képes jelenleg ösztönözni munkatársait.

A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a „nyertesek” a fizikai munkakörök. Átlagosan „csak” 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál.

A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez 7 százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetők részére megfelelő teljesítmény nélkül kifizetett irreálisan magas juttatások – mint például a BKV - miatt kialakult közhangulatnak.

A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.

A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. Míg 2009. harmadik negyedévében a munkáltatók 6 százaléka tervezett az e munkakört betöltők esetében bércsökkentést, addig 2010 őszére ez az arány 3 százalékra csökkent.

Jelentős mértékben, a felmérésben résztvevő cégek 24 százaléka még nem döntött a felső vezetők béremeléséről. Úgy érzik, hogy még nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést tudjanak hozni. 

A bérfejlesztést tervezők jellemzően 2-5 százalék közötti emeléssel számolnak, de jelentős (9 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek 10 százalék vagy afeletti béremeléssel kalkulálnak. A felsővezetők 2011-re tervezett átlagos béremelkedése 5,07 százalék.

A munkáltatók átlagosan 44 százalékban, azaz tavalyhoz képest 6 százalékkal többen terveznek béremeléssel a középvezetők esetében és 35 százalékkal kisebb mértékben, azaz „mindössze” 20 százalékban számolnak tartósan a bérek befagyasztásával. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött.

A többségi magyar tulajdonban levő vállalkozások esetében ezek az arányok, 27 százalék, illetve 22 százalék. Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben.

A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalatok és az állami, önkormányzati szervek tervei szerint a középvezetői munkabérek 40 százalékban befagyasztásra kerülnek. A válaszadók 34 százaléka 4,1 – 5 százalék és valamivel több, mint 20 százalék 2,1-3 százalék illetve 3,1-4 százalék közötti béremelést tervez ebben a munkakör kategóriában. Az átlagos béremelés mértéke 4,94 százalék.

A felsővezetőkhöz hasonlóan a középvezetők esetében is a válaszadók 9 százaléka tervez 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó mértékű béremelést.

A Bértervezés 2011 felmérés adatai részben azt igazolják, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a jövőre tervezett béremelés tekintetében. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni fogja és a felmérésben szereplő hat munkakörcsalád közül a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bér befagyasztás aránya.

A béremelési tervek függetlenek a tulajdonosi háttértől, s az ágazati jellemzők kerülnek előtérbe. A járműgyártás; energia-, víz-, gáz-szolgáltatás és/vagy szállítás; valamint a villamos gép gyártása, elektrotechnika, műszergyártás ágazatokban tevékenykedő vállalkozások több mint 70 százaléka tervez e munkakörökben béremelést. Negatív irányba egyedül az építőipar lóg ki, ahol csak a vállalkozások kevesebb, mint 30 százaléka tervezi a fizikai munkát végző munkatársainak a béremelését.

Fizikai munkavállalóknál is 2–5 százalék közötti bérfejlesztési terv a legáltalánosabb. Magasabb, 10 százalékos vagy a feletti emelést a munkáltatók alig 6 százaléka tervez. A béremelés tervezett átlagos nagysága 4,66 százalék.