KPMG: Jelentős adócsökkentésre van szükség

Simonyi Tamás hangsúlyozta: az adósság-GDP rátának az eddigi tapasztalatok szerint körülbelül 25 százalékkal kellett csökkennie a növekedés valódi megindulásához, így Magyarországon az üzleti bizalom teljes visszatéréséhez 60 százalék alá kellene csökkennie az államadósságnak, erre azonban ma nem sok esély látszik.

A 30-as évek nagy világválsága óta a világon a GDP-hez viszonyított adósságállomány 45 esetben csökkent, 32 esetben ez pénzügyi válság után következett be, ezen belül 16 alkalommal megszorító csomagokkal igyekeztek megoldani a kormányok a helyzetet - mondta az igazgató.

Az adósság vissza nem fizetése hosszabb távon káros, recessziót és magas munkanélküliséget okoz, és nem megoldás az adósság csökkentésére a magas infláció sem, mert az a bérből és fizetésből élőket sújtja - fűzte hozzá Simonyi Tamás. A megszorító csomagok ugyanakkor megoldást jelenthetnek, mivel viszonylag ezek okozzák a legkisebb gazdasági visszaesést. Egy-egy válság után mindig el kellett telnie 4-5 évnek ahhoz, hogy az adósságállomány számottevő csökkenése és a gazdaság bővülése mellett erőre kapjanak a gazdaságok, a GDP növekedés azonban önmagában nem elég.

A KPMG igazgatója szerint a bankoknak nagyon nehéz hitelportfóliójukat csökkenteni, mivel a válság miatt az ügyfelek sem tudják visszafizetni hiteleiket, nincs forgalom és működőtőke, csökken a jövedelmezőség. Úgy vélekedett: a válság utáni időkben jelentősen meg fog változni a bankrendszer, és elképzelhető, hogy az egy-egy régióra, vagy termékre koncentráló bankok a hitelezési tevékenységen kívül minden más, nem tőkeigényes tevékenységet kiszerveznek, nem akarnak majd "bankbirodalommá" válni.

Simonyi Tamás szerint ha a magyar, illetve a kelet-európai bankrendszerben a jövedelmezőség nem tér vissza a válság előtti, 25 százalékos jövedelmezőségi szintre, akkor be fog indulni egy bankokkal való üzletelés, vagyis a "gyenge" bankok számára a túlélés egyik formája a befektetések eladása lesz. Azonban az is fontos kérdés, hogy ki akar bankot venni, mivel kevés olyan bank van, amelynek van annyi felesleges tőkéje hogy egy másikat megvegyen.

Mint arról beszámoltunk, több százmilliárd forintot tervez megtakarítani a kormány az államigazgatás működésén jövőre, ennek jegyében öt százalékkal csökkentik a központi költségvetéshez tartozó intézményekben dolgozók létszámát, de szűkítik a dologi kiadásokat és a jutalmakat is. A tevékenység egy részének kiszervezését a kormány azzal igyekszik meggátolni, hogy a háttérintézmények körében még ennél is nagyobb mértékű, 10 százalékos létszámlefaragást ír elő – erősítették meg lapunknak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők.

A nyáron bejelentett 29 pontos akcióterv fényében nincs szó meglepetésről. Ebben eleve szerepelt a közszféra bérkiadásainak csökkentése, a költségvetésben dolgozók béreinek felülvizsgálata, a külső megbízások és kiszervezések visszaszorítása, valamint költségstop elrendelése az állami intézményeknél. Sőt, az Orbán Viktor kormányfő által akkor bejelentettek között szerepelt a telefon-, bútor- és gépkocsivásárlások és -cserék teljes leállítása is.