Nyugtalanítják a nyugdíjpénztárakat a kormány kijelentései

Megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket az Európai Bizottság – közölte tegnap Amadeu Altafaj Tardio. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője hozzátette: az eddigi „nagyon előzetes” információik alapján úgy látják, nem tekinthető tartós deficitcsökkentő lépésnek a nyugdíjjárulékok átirányítása az állami kasszába.

„Kizárólag a jelenlegi nyugdíjak finanszírozására használná fel a kormány a magánnyugdíjpénztárakról szóló szabályozás módosításából befolyó milliárdokat” – ezt már a törvényjavaslat tegnapi általános vitájában, az Országgyűlés előtt mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. E kijelentés annyiból nem meglepő, hogy a büdzsé évek óta közel 600 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjkassza egyensúlyához, az államhoz visszatérő milliárdok „fogadása” tehát nem okozhat gondot a kabinetnek.

A cikkhez tartozó jegyzetünk itt olvasható!

Köztudott, hogy a második pillér felállítása miatt az állam nagyjából évi 360 milliárd forinttal kénytelen kiegészíteni a nyugdíjalap bevételeit, a 2010-es költségvetési törvényben e soron egészen pontosan 372,4 milliárd forint szerepel. Emellett azonban a költségvetés további több mint 240 milliárd forintot utal át az idén a nyugdíjbiztosítónak annak érdekében, hogy esély legyen az egyensúly megőrzésére a jelenleg egyébként közel 10 milliárd forintos többletet mutató alapnál. Legalább ekkora – a sokszor emlegetett 360 milliárd forint feletti – összegre tehát még mindig igaz az, hogy azt a kormány a nyugdíjak finanszírozására költi.

A kabinet vissza kívánja adni az embereknek a nyugdíjakkal kapcsolatos választás szabadságát, vagyis az állami nyugdíjalaphoz történő visszatérés lehetőségét – hangsúlyozták kormányoldali megszólalók a tegnapi vitában is. Egy-egy tag visszatérése lapunk számítása szerint mintegy 875-880 ezer forintos egyszeri bevételt jelent a büdzsének. Vagyis ha a jelenlegi hárommilliós tagságnak csupán a harmada dönt a visszalépés mellett, az máris közel 900 milliárd forintot hoz az államkasszának. Ez nemcsak a nyugdíjalap helyzetét orvosolná, hanem százmilliárdok maradnának a központi költségvetés egyenlegének javítására. Már amennyiben a tagok „visszahozott” vagyona nem kerül külön egyéni számlára. E pénzek fogadására azonban jelenleg nem képes az apparátus, igaz, maga Orbán Viktor kormányfő szögezte le: dolgoznak azon, hogy az államnak fizetett járulék is saját, névre szóló számlára kerüljön a jövőben, így talán ez a megtakarítások esetében is igaz lehet.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy azok után, akik a vegyes rendszerben maradnak, az állam a jövőben nem fog járadékot utalni, „egy fillért sem”. Ez annyiból finoman szólva is érdekes bejelentés, hogy a még hatályos törvények szerint a pénztári tagok nyugdíját is javarészt – 74-75 százalékban – az állam állná, a járandóság fennmaradó negyede származik a kasszáknál lévő megtakarításokból és azok hozamából. Ez teljesen logikus is, hiszen a kasszatagok az 1998-as nyugdíjreform előtt is az állami tb-nek fizették a járulékot, az utóbbi 12 év során pedig 0,5–2 százalékkal ők is hozzájárultak a tb-kassza fenntartásához. Sőt, utánuk a munkáltató továbbra is az állami kasszának fizet havi 24 százalékos járulékot. Ehhez képest meglepő bőkezűség, hogy az állam a tb szárnyai alá visszatérőknek még az utóbbi években mint kasszatag elszenvedett veszteségeket is megtérítené, holott ezt a piaci körülmények okozták. Ráadásul a 2008-as mínuszokat tavaly szinte teljes egészében „ledolgozták” a pénztárak.

„A kormányzati tervek a tagok megtakarításait nem csupán a 14 havi tagdíj mértékével apasztják, hanem ennek a kamatos kamat típusú hozamnövekményével is, ez több évtized alatt az eredeti összeg többszörösét is kiteheti. Eközben semmit nem lehet tudni a kompenzációról” – vélekedik Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország partnere. Eközben egy MSZP-s törvénymódosítási javaslat éppen arra irányul, hogy az állam kamatostul fizesse vissza a kieső járuléköszszeget 2012-ben, míg az LMP indítványa azt célozza, hogy erre az időszakra a már említett 75 százalék helyett teljes értékű állami nyugdíj illesse meg az érintetteket.

A helyzetet bonyolítja, hogy a tagok vagyona javarészt magyar állampapírokban testesül meg, vagyis mostani visszalépésük egy kvázi államkötvény visszavásárlásnak is minősülhetne.

Ily módon több száz milliárd forinttal lehetne mérsékelni az államadósságot is.

A helyzetet bonyolítja, hogy a tagok vagyona javarészt magyar állampapírokban testesül meg, vagyis mostani visszalépésük egy kvázi államkötvény visszavásárlásnak is minősülhetne.

Ily módon több száz milliárd forinttal lehetne mérsékelni az államadósságot is. -->