Orbán időt nyerhet a válságadókkal - de nem a végtelenségig

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a kormány bejelentése enyhítheti az állami büdzsét érintő piaci aggodalmakat, középtávon azonban negatívan hatnak a gazdasági növekedésre. A tervezett 161 milliárd forintos plusz bevétellel a számításaik szerint idén valóban tartható a 3,8, jövőre pedig a 3 százalékos hiánycél.

A CBA nem emeli az árakat a válságadó miatt

A CBA bolthálózatban nem emelik az árakat a szerdán meghirdetett válságadó miatt; reményeik szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével a vásárlóknál maradó többlet olyan forgalmat generál, ami fedezi a különadó költségét - közölte Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. Hozzátette: "mi sem örülünk a válságadónak, de egyetértünk a miniszterelnökkel abban, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében mindenkinek szerepet kell vállalnia a dolgok jobbrafordulásában". A CBA pozitívumnak tartja azt, hogy a terheket nem terhelik a lakosságra, reményeik szerint ugyanis a személyi jövedelemadó csökkentésével bővül a vásárlóerő. Fodor Attila szerint egyik piaci szereplő sem engedhet meg magának áremelést az erős verseny és a csökkenő fogyasztás miatt.

A megadóztatott vállalatok ugyanakkor bizonyos mértékig a fogyasztókra háríthatják a költségeiket, beruházásaik maradhatnak el, s a különadó negatívan hat a munkaerő felvételi kedvre is. Csökkenhet az ország tőkevonzó képessége, s az is elképzelhető, hogy a nemzetközi vállalatok hazai cégei kevesebb támogatást kapnak a központtól. Ugyanakkor több magyar vállalat csak jelképes különadót fizet be a büdzsébe.

Az elemző felhívja arra a figyelmet, hogy a kormánynak nem csak bevételi oldalon kell lépnie. Mint, ahogy azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a kiadási oldalon mélyreható, strukturális reformok kellenek.

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője szerint az eddig kiszivárogtatott tervek azt mutatják, hogy a közszférában 5 és 10 százalék közötti leépítés várható. De átalakításokat várnak a közlekedési vállalatoknál is, aholva évente több száz milliárd folyik el támogatás gyanánt. Elképzelhető továbbá, hogy az önkormányzatok létszámán húz a kormány, s összevonások lehetnek az országos hatáskörű szerveknél is.

A Gki szerkesztőségünknek küldött elemzésében szintén strukturális átalakításokat sürget. Ahogy írják, a kormány által választott módszerrel időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására. Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek. Például a bankok aktivitásának visszafogása, az üzleti fejlesztések elmaradása, az ország tőkevonzó képességének csökkenése formájában.

Mint ismeretes, a kormány szerdán jelentette be, hogy különadót vet ki a távközlési, energiaipari és kereskedelmi ágazatra. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki tájékoztatása pontosította a terveket: a profit felére rugó válságadó befizetését kéri a kormány a következő három év során.

A kereskedelem esetében 500 millió forintos nettó árbevétel alatt nem kell adót fizetni, 500 millió és egymilliárd forintos árbevétel között pedig 0,1 százalék lesz az adó. A százmilliárd forint feletti árbevétel esetén 2 százalék lesz az adó mértéke. Emellett a kormány 14 hónapra az állami nyugdíjkasszába irányítják át a magánnyugdíjpénztári befizetéseket.

Barta György szerint a kormány megteheti, hogy felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, hiszen a deficit csökkentésére megkapta a felhatalmazást. Kiemelte azt is, hogy az állam, az így kiesett összeget a későbbiekben kompenzálja. Azt, hogy milyen úton, arról később lesz szó.

Kondrát Zsolt úgy látja, a kormánynak egyelőre nincs jogalapja a magánnyugdíjpénztári befizetés elvonására. Vélhetően a közlejövőben egy szabály keretében teszik lehetővé a pénztári tagoknak, hogy maradnak-e a rendszerben, vagy kilépnek. Az elemző szerint az állam megpróbál majd olyan feltételeket teremteni, hogy a tagoknak jobban megérje az állami nyugdíjrendszer keretein belül maradni, aki pedig a magánszektort választja, annak - vélhetően - 2012-ben kifizetik az addig visszatartott összeget.