Akár 90 milliárd eurót is kérhet Dublin Brüsszeltől

    A BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság beszámolója szerint az ír kormány képviselői előkészítő tárgyalásokat kezdtek uniós illetékesekkel, és már csak az a kérdés, hogy Dublin mikor kér hivatalosan támogatást az európai pénzügyi stabilitási keretből (EFSF). A BBC szerint Írországnak 60 és 80 milliárd euró közötti összegre lenne szüksége.

    A The Irish Times azt írta hétvégi számában, hogy kormányzati illetékesek "technikai jellegű" megbeszéléseket folytatnak arról, hogy pontosan miként zajlana a folyamat, ha Írország igénybe venné az EFSF forrásait.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint Dublin 45 és 90 milliárd euró közötti összeget igényelhet, attól függően, hogy a bankrendszer megszilárdítására is igényel-e támogatást az uniótól.

    A Welt am Sonntag című vasárnapi lap azt írta, hogy a jövő héten Brüsszelben már egy konkrét támogatási programról tárgyalnak majd. A német lap szerint főként Spanyolország és Portugália sürgeti a mentőakciót, mert mindkét kormányban attól tartanak, hogy az ír válság átterjedhet az egyébként is komoly államháztartási gondokkal küszködő országokra.

    A dublini vezetés továbbra is cáfolja, hogy hivatalosan segítséget kért volna az uniótól. Brian Cowen miniszterelnök egy hétvégi kampányrendezvényen kijelentette, hogy szó sincs ilyesmiről. A kormányfő ugyanakkor megjegyezte, hogy Írország egy valutaunió tagja, amelyben a közös pénz problémáit közösen kezelik. "Együttműködünk a kollégákkal a problémás területeken" - mondta Brian Cowen.

    Az Európai Bizottság nem kommentálta a sajtójelentéseket, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos azonban egy szombaton sugárzott rádióinterjúban elmondta, hogy a bizottság szorosan együttműködik az ír illetékesekkel.

    Az Írországban a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány az euróövezetben példa nélküli méretet, 32 százalékot érhet el idén, főként a válságban megrendült bankrendszer veszteségei miatt. A The Irish Timesban az egyik legnevesebb ír közgazdasági elemző a héten arról írt, hogy hiábavaló minden erőfeszítés az államháztartás rendbetételére, mert a bankrendszer veszteségpótlásának költségei "úgyis elsüllyesztik" az ír gazdaságot.

    Az egyre súlyosabb válsághelyzetben az ír államkötvényhozamok már a hét közepén minden korábbinál magasabbra emelkedtek, ami azt jelzi, hogy a kötvénypiac szinte már lemondott Írországról. Így Írország lehet az első uniós tagállam, amely támogatást kap a tavaszi görög adósságválság okozta megrázkódtatás hatására létrehozott vészhelyzeti alapból.

    Az EFSF 750 milliárd eurós forrást biztosít a bajba került tagállamoknak, ebből az Európai Unió 500 milliárd eurót, az a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 250 milliárd eurót áll. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a hétvégén úgy nyilatkozott: hozzájuk nem érkezett hivatalos megkeresés az ír kormánytól, és a nemzetközi pénzügyi szervezet úgy véli, Írország külső segítség nélkül is úrrá lesz a helyzeten.