Komoly bizonytalanságokat lát az MT

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat

2010.11.18, 07:30

A makrogazdasági és inflációs folyamatokat befolyásoló tényezők közül a következő hónapokban meghatározó szerephez juthatnak a kormányzati intézkedések. Az intézkedések közép- és hosszú távú hatásait – különösen a nem konvencionális lépések esetében – ugyanakkor igen komoly bizonytalanság övezi, ezért célszerű kiváró monetáris politikai stratégiát követni – értettek egyet a monetáris tanács (MT) tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön. Október 25-én az alapkamat tartására vonatkozó javaslatot öt tanácstag támogatta, egy az alapkamat 25 bázispontos emelésére szavazott, egy pedig 25 bázispontos csökkentése mellett tette le a voksát.

Az ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyv szerint azt is egyformán látták a tagok, hogy az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükség lehet az alapkamat emelésére. A tanácstagok szerint a monetáris politikai reakciókat érdemes a folyamatok átfogó értékelésére alapozni. Erre a novemberi inflációs jelentés publikációja ad alkalmat. A tagok egyetértettek abban, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat. Ez pedig korlátozhatja a háztartásokat életpályájuk, illetve az ehhez igazodó jelen- és jövőbeli fogyasztásuk tervezésében.

A kormányzati intézkedések az inflációs folyamatokat több szempontból is kedvezőtlenül befolyásolhatják – állapították meg. A szektorális adók nyomást gyakorolnak a vállalati eredményességre, ez késleltetve áremelkedést okozhat. Egyes érintett ágazatok jövedelmezősége ugyanakkor nem ad teret az alkalmazkodásnak, így az adók áthárítása már rövid távon megtörténhet. Egyes tanácstagok szerint ugyanakkor az áthárítás inflációs hatásait részben ellensúlyozhatja, hogy a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt a vállalatok a bérezésen keresztül is alkalmazkodhatnak. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az szja-módosítások a háztartási szektor jövedelmét összességében növelhetik, ez pedig a fogyasztás élénkítésén keresztül magasabb inflációt okozhat. Többen kiemelték, a költségvetési intézkedések a magánberuházások visszafogását okozhatják, ezért a foglalkoztatás megcélzott bővülésére igen csekély az esély. A gazdasági kilátások romlása, a befektetői környezet bizonytalanabbá válása kedvezőtlenül hathat a potenciális kibocsátásra, és a negatív kibocsátási rés részben emiatt bekövetkező szűkülése összességében áremelkedést okozhat a gazdaságban.