Nem jó a feszült viszony

A piaci berkekben annak adnak viszont nagyobb esélyt, hogy a jelenlegi kormány olyan módon akar majd befolyást szerezni a monetáris politikában, hogy a monetáris tanács összetételét befolyásolja. Már az áprilisi parlamenti választások óta feszült a viszony az MNB és a kormány között, és többször megkérdőjeleződött már Simor András jegybankelnök széke is, holott leváltását az uniós alapszerződésben foglaltak nem teszik lehetővé.

A monetáris tanácsban viszont az elnökön és az alelnökökön kívül a többi négy tag mandátuma jövő március 1-jén lejár. A megüresedő helyekre a jelenlegi törvény értelmében felváltva jelölhet a jegybankelnök és a kormányfő tagokat, Simornak ráadásul jóvá kell hagyatnia a jelöltjeit, míg fordítva nincs ilyen kötelezettség. A jelölési mechanizmusról szóló törvényrészek meg is változtathatók, habár ez aligha venné ki jól magát az unió előtt, amely már az MNB-elnököt is érintő kétmilliós bérplafonnal kapcsolatban is hangot adott rosszallásának.

Az ilyen típusú éles szembenállás sosem jó, mert megakadályozza a koordinált működést – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan kibővíti a monetáris tanács létszámát a kormány. Ugyanakkor attól a lépéstől sem változott meg a szakértő szerint a monetáris politika, hiába volt ez a szándéka az akkori kabinetnek. Az 5,25 százalékos jelenlegi kamatszinthez képest egyébként csodákat már nem lehet művelni – tette hozzá Kondrát Zsolt. Rámutatott: ha indokolatlanul lazítana az MNB, akkor a hosszú távú hozamok felmennének a magasabb inflációs várakozások nyomán. Így pedig összességében nem járna jól az államháztartás sem, a kamatkiadások akár nőhetnének is. A monetáris tanácsot érintő ügyeket egyelőre a jövő évi költségvetés háttérbe szorítja, bár amikor napirendre kerül a kérdéskör, akkor még válthat ki reakciókat a befektetőkből.
Rövid távon a kormány is a büdzsére koncentrálja erőit, kérdésünkre elmondták: nincs napirenden a jegybankot érintő változtatás.

Tegnap Párizsban Orbán Viktor miniszterelnök is azzal nyugtatta a kedélyeket az OECD-ben tartott sajtótájékoztatóján, hogy a nemzeti bank függetlensége biztosított, és az is marad. Simor András ugyanakkor egy tegnapi rádiónyilatkozatban ismét arra célzott, hogy a jegybank függetlensége érdekében ki szándékozik tölteni a mandátumát. Ismét elmondta azt is az Inforádiónak, amit már egy levélben a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is megírt: kihagyták a jegybankot olyan pénzügyi törvényjavaslatok előkészítéséből, amit egyébként a jegybanktörvény is előírna. Az elnök a függetlenség alkotmányba foglalását tartaná megfelelő garanciának.

Az MNB ugyanakkor kérdésünkre elmondta: vannak még részek a törvényben, amelyek nem felelnek meg az uniós alapszerződésnek, az MNB pénzügyi és személyi függetlenségét érintő kérdéseken túl a monetáris finanszírozásra vonatkozó szabályok sem teljesen EU-konformok. Mindezt a májusban kiadott konvergenciajelentés is tartalmazza, amelyet az EU tanácsa kétévente ad ki. Arról is beszámolt a nemzeti bank, hogy jelenleg egy technikai jellegű törvénymódosítás van folyamatban, ez azonban nem érinti a függetlenséget.

A Fideszhez köthető pénzügyi szakember ezzel belelát a jegybank működésébe, így Simor legkisebb hibáját is felhasználhatja a gyengítésére.

A Fideszhez köthető pénzügyi szakember ezzel belelát a jegybank működésébe, így Simor legkisebb hibáját is felhasználhatja a gyengítésére. -->