Transzparens és kiszámítható szabályozást vár a német kamara

Mint írják, a DUIHK megérti annak szükségességét, hogy határozott intézkedéseket kell foganatosítani a magyar államháztartás és alrendszereinek hosszú távú konszolidációja érdekében.

A szerkezetében kiegyensúlyozott költségvetés erősíti a pénzpiacok bizalmát, ami előfeltétele a kiszámítható árfolyam- és kamatfeltételeknek. Lehetővé teszi a monetáris szigor enyhítését, ez pedig elősegítheti a növekedést és ezzel együtt a munkahelyteremtést is. Mindez Magyarország és az országban működő bel- és külföldi vállalatok hosszú távú érdeke is.

Ugyanakkor azonban a DUIHK aggodalmainak is hangot ad. Szerinte az októberben bevezetett különadók jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének, ezért megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást. A kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást, ezt egyébként több független szakértői szervezet elemzései is alátámasztják.

A DUIHK számára ezért kétségesnek tűnik, hogy az adók a mostani elfogadott szabályozásnak megfelelően valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e és valóban csak határozott időre szólnak-e – az időbeli kiterjesztésre utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz.

A különadók kivetése azonban két másik okból is alááshatja az üzleti szféra a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya valamint a de facto visszamenőleges hatály – szögezi le a szervezet.

A törvénykezési eljárás gyakorlatilag lehetetlenné tette a parlamenti testületek, valamint a szakmai szervezetek számára, hogy még a törvény elfogadását megelőzően szakmailag alátámasztott állásfoglalást terjesszenek elő.

Ez semmiképpen nem járul hozzá a beruházni szándékozó vállalkozások bizalmának erősítéséhez – akár belföldi, akár külföldi vállalkozóról legyen szó. Ez viszont rontja a beruházási hajlandóságot és ezáltal annak esélyét is, hogy sürgetően szükséges új munkahelyeket teremtsenek Magyarországon.

Aggasztónak tartja a DUIHK azt is, hogy a különadókat ez év októberében jelentették be, visszamenőlegesen a 2010-es évre, valamint a 2011-es és 2012-es évekre. Egy üzleti év lezárása előtt két hónappal a többletterhet egy vállalat már nem képes ellensúlyozni, miközben a következő gazdasági évre vonatkozó üzleti tervek is lényegében már elkészültek.

Ennek hatására érezhetően szűkül a vállalatok pénzügyi mozgástere, ami a már tervezett beruházások elhalasztását vagy teljes feladását eredményezheti. Ez pedig negatív hatást gyakorol a munkahelyek megőrzésére és új munkahelyek létesítésére, nemcsak az érintettek cégeknél, hanem például a beruházásban részt vevő magyar beszállítóknál vagy építő vállalkozásoknál is.

A DUIHK több mint 17 éves működése során számtalan németországi rendezvényen és egyéni tárgyaláson folyamatosan kiemelte a magyarországi gazdasági lehetőségeket. Egy kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezet esetén ezt a feladatot aligha tudná hitelesen és meggyőzően teljesíteni.

A német vállalatok is készek arra, hogy arányosan vegyenek részt a magyar gazdaság fellendítésének költségeiben – állítja a kamara. Ehhez azonban szükségesnek tartja, hogy a legmagasabb politikai döntéshozók világossá tegyék: a jövőben is számítanak a külföldi vállalatok szerepvállalására, és működésükhöz egyenlő, transzparens és az európai normáknak megfelelő működési feltételeket biztosít.

Ehhez a protekcionizmus és egyes tulajdonosi formák diszkriminációjának mellőzése éppúgy tartozik, mint a jogbiztonság és tulajdonjogok tiszteletben tartása. Másrészt biztosítani kell, hogy a különterhek szigorúan korlátozott időre maradjanak csak érvényben. Végül elengedhetetlen, hogy a politika elindítsa azokat a szerkezeti reformokat, amelyek fenntartható egyensúlyi alapokra helyezik az államháztartást a vállalkozások újabb megterhelése nélkül. 

Német vállalatok máig mintegy 17 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon, ma több mint negyedmillió magyarnak biztosítanak munkát. A már Magyarországon letelepedett külföldi vállalkozások nyereségük jelentős részét nem viszik ki az országból, hanem fejlesztésre, tehát a hazai termelés és foglalkoztatás bővítésre fordítják.

1999 és 2008 kö-zött a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok összesen 17 milliárd eurót forgattak vissza a magyar gazdaságba, ennek az összegnek a fele német vállalatoktól származott. Ezeket a fejlesztéseket is veszélyezteti a tervezhetőség hiánya.

A német és más külföldi vállalatok már eddig is jelentős mértékben részt vettek a közteherviselésben. Az APEH egyik 2009. évi jelentésére hivatkozva pedig a Pénzügyminisztérium is megállapította, hogy egy dolgozóra vetítve a külföldi többségű vállalkozások több mint kétszer annyi adóbevételt hoznak a költségvetésnek, mint a belföldi tulajdonú vállalatok esetében.

Ezek a tények látványosan bizonyítják, hogy a német vállalatok hajlandók hosszú távra szóló, építő szerepet vállalni a magyar gazdaságban. A magyarországi német vállalatok több mint 85 százaléka kis- és közepes méretű vállalkozás. Számukra a megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikai feltételrendszer éppúgy létfeltétel, mint bármelyik más hazai kkv számára.