Az EKB ostorozza Magyarországot - Politikai kockázatok

A gazdasági és pénzügyi feltételek javultak az eurózónán kívüli tagállamokban – közölte az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön. Azonban a jegybank kiemelte: a devizahitelek magas aránya, a hitelminőségek romlása, a potenciális befektetői bizonytalanság, így a politikai kockázatok alááshatják a kilábalást. Az elemzés középpontjában a feltörekvő európai államok állnak: Magyarország, Románia, Lettország.

A kockázatkerülés növekedett azokban az államokban, ahol növekedett a gazdaságpolitikai bizonytalanság, különösen az EU és az IMF által megmentett országokban – mondta az EKB.

Magyarország szembesült a piaci problémákkal azután, hogy „nem ortodox” gazdaságpolitikát hirdetett meg a hét hónapja hatalmon lévő miniszterelnök, Orbán Viktor jobb-közép kormánya.  A kormány célja a költségvetési bevételek növelése, a kiadási oldal kiigazítása nélkül – írja a Reuters.

Európai államaiban jellemzően ortodox gazdaságpolitika folyik, nagy költségvetési kiigazításokkal, a kiadási oldal lefaragásával.

Románia is küzdött a bizonytalansággal, de igyekszik keresztülvinni a népszerűtlen megszorító-intézkedéseket.

Az Európai Központi Bank szerint az euróövezten kívüli bankoknak is szembe kell nézniük a romló hitelportfóliókkal a magas munkanélküliség miatt. Az UniCredit, Közép-Európa legnagyobb hitelezője azt várja, hogy a portfóliók romlása 2011 elején véget ér.

Egy nagy probléma a válság előtt felvett svájci frank és euró hitelek Magyarország, Lengyelország és Románia számára. Közgazdászok szerint az egyik fő kockázat Magyarország számára, hogy az összes jelzáloghitel 55 százaléka svájci frankban van denominálva, és a forint 28 százalékot gyengült 2008 augusztusa óta az alpesi devizával szemben – írja a Reuters.

A háztartások és a vállalatok ki vannak téve az árfolyam volatilitásának sok országban – mondta az EKB.