Berlusconi ismét megúszta

Miután a szenátus már korábban bizalmat szavazott neki, Berlusconi kabinetje mindössze három szavazattal nyerte meg az alsóház képviselőinek bizalmát, ezzel biztosítva hatalomban maradását. A szavazás idején Róma utcáin mintegy 100 ezren tüntettek a miniszterelnök lemondását követelve. A demonstrálók egy része összeütközésbe került a kivezényelt 1 500 rendőrrel.

Az International Herald Tribune ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a kormány a mostani győzelem ellenére sem feltétlenül tölti ki 2013-ig tartó ciklusát, hiszen Berlusconi annyira csekély többséget tudhat magáénak, hogy azzal bármelyik pillanatban lehetetlenné válhat a kormányzás.
 
Mint arról beszámoltunk, a mai bizalmi szavazás annak a több hónapja tartó politikai felfordulásnak a tetőpontja, amely Berlusconi és egykori fő szövetségese, Gianfranco Fini júliusi szakításával kezdődött; a kormánynak azóta nincs többsége az alsóházban. A piacok mind ez idáig viszonylag nyugodtan viselték a bizonytalanságot, amihez az is hozzájárult, hogy a jövő évi költségvetésre már a parlament mindkét háza áldását adta.

Ez pedig a Giulio Tremonti pénzügyminiszter nevével az elmúlt két évben is fémjelzett fiskális szigort viszi tovább: az elkövetkező három évre 25 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő, így a deficit az idei 5-ről jövőre a GDP 3,9, majd 2012-ben 2,7 százalékára mérséklődhet.

Bár Görögország után Olaszországnak van a legrosszabb eladósodottsági mutatója az eurózónában, a befektetők egyelőre megkímélték az Írországot, Portugáliát és Spanyolországot is ért „támadásoktól”. A Tremonti-féle szigornak köszönhetően ugyanis a költségvetési helyzet az eurózóna legtöbb országához képest sokkal kisebb mértékben romlott a válság hatására, nem omlott össze az ingatlanpiac, és egyetlen bank sem szorult állami segítségre.

A háztartások és a vállalatok összesített adóssága a GDP mintegy 125 százalékára rúg, ez jóval enyhébb sebezhetőséget jelent, mint Spanyolország 210, Portugália 240 vagy Írország 280 százaléka. Az olasz háztartások ráadásul a megtakarítások terén is jól teljesítenek: pénzügyi összvagyonuk a GDP kétszeresét teszi ki, szemben a 150 százalékos spanyol és ír, illetve a mindössze 100 százalékos görög mutatóval.