Cél feletti a drágulás

Még mindig romlanak az inflá-ciós kilátások, a monetáris tanács változó összetétele miatt pedig a kamatpolitikában is lehetnek változások szakértők szerint. Változatlan maradt novemberben az éves drágulási ütem, 4,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Októberhez képest 0,3 százalékkal drágult a fogyasztói kosár, csakúgy, mint tavaly ilyenkor. Az adatok megegyeznek az előzetes elemzői várakozásokkal, ennek megfelelően érdemi piaci reakció nem is követte a KSH közleményét pénteken.

A drágulás összetétele is hasonló volt az előző hónapokhoz. Az élelmiszer-infláció 5,9 százalékosra gyorsult éves alapon, míg ezen belül az idényáras termékek 32,7 százalékkal kerültek többe. Mindez az alacsony mezőgazdasági termésátlagok következménye, de a nemzetközi piacokon is emelkedő trendet mutatnak az élelmiszerek és alapanyagok árai. November során a legnagyobb mértékben azonban ismét a háztartási energia ára ment fel, négy hónapja a legmagasabb, 7,9 százalékos mértékben, ebben a gázár emelkedése dominált. Szintén átlag felett drágult az egyéb cikkek csoportja, ahová az üzemanyagokat sorolja a statisztikai hivatal. Utóbbiak 14 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt egy évben, a kőolajár emelkedése mellett a januári jövedékiadó-emelés nyomán.

A ruházkodási és a tartós cikkek körében árcsökkenés volt, ez az egy évvel korábbinál erősebb forintárfolyammal magyarázható, hisz zömmel importcikkekről van szó. Pozitívum, hogy mérséklődött a szolgáltatások drágulása, a 2,9 százalékos adat közel áll az utóbbi évek mélypontjához. Az is kedvező, hogy a maginfláció éves szinten 1,9 százalékos volt, így van rá remény, hogy a jegybanki cél alá süllyedjen a drágulás, ha a külső sokkok lecsengenek.

Nincs érdemleges inflációs nyomás a gazdaságban – kommentálta az adatokat Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A vártnál magasabb inflációt szinte teljes egészében az élelmiszerárak okozták. A jövő év derekán tetőzhet az élelmiszer-infláció a szakértő szerint 9-10 százalék körül. Az iparcikkek árai is a vártnál kissé gyorsabban emelkedtek, ezt azonban ellensúlyozták más tételek – tette hozzá. A szakértő decemberre 4,6, jövőre átlagosan 3,9 százalékos áremelkedésre számít és arra, hogy a jegybank folytatja a kamatemelést. Mint ismeretes, 5,5 százalékra emelte novemberben az MNB az irányadó rátát, miután megjelent az új, tovább rontott középtávú jegybanki inflációs prognózis.
Ennél valamivel alacsonyabb, 3,6 százalékos éves pénzromlást vár Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője, aki szintén úgy véli, hogy a jegybank nem áll le a kamatemeléssel. Az MNB ugyanis az országkockázat emelkedésén túl azzal indokolta a monetáris szigorítást, hogy a másodkörös inflációs hatások az élelmiszerárak és a válságadó hatásának továbbgyűrűzése miatt magas szinten ragadhatnak be. Az elemző arra számít, hogy márciusig kitarthat a kamatemelési ciklus, akkor azonban jelentősen változhat a helyzet. Májusban ugyanis megváltozik a monetáris tanács összetétele, és vélhetően a lazítást támogatók kerülnek többségbe, így nem zárta ki, hogy a második fél évben már csökkenhet az alapkamat. Kondrát szerint is hozhat változást a tanácstagok leváltása, ám egyelőre „csak a bizonytalanság a biztos”.