Formálódó nyugdíjegyezség

A nyugdíjreform bizonyos szintjén álló tagállamoknak az unió már egy 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet is elnézne a jövőben, és formálódik a politikai megegyezés az államadósság elfogadható – 60 százalék feletti – mértékéről is. Lengyel kormányzati források alapján ilyen értesülésekről számolt be tegnap az EurActiv hírügynökség. Ezzel szemben lapunk megkeresésére Cezary Lewanowicz, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős sajtószóvivője ismét hangsúlyozta: nem változott az unió statisztikai gyakorlata, és a stabilitási és növekedési paktum általános szabályai sem. Ami változott, az az egyeztetés politikai szintje – szögezte le.

Az utóbbi napokban az unió és Lengyelország között kialakult – egyelőre csak politikai nyilatkozat formájában élő – megegyezés részletei ugyan még nem ismeretesek, de a várakozások szerint lehetővé teszik Lengyelország és más, hasonló cipőben járó országok számára azt, hogy elkerüljék a magyarországihoz hasonló, sokak által radikálisnak tartott megoldásokat. Az optimista Varsó mellett Brüsszel ugyan nem tagadja, hogy jelentősen közeledtek az álláspontok, ám ezzel együtt is jóval óvatosabban nyilatkozik, mint a választás előtt álló, és így belpolitikai szempontokat is erősen figyelembe vevő Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Eközben az uniótól várnak segítséget a magyar kasszák is. A Stabilitás Pénztárszövetség a második pillér ellehetetlenülését előrevetítő törvénycsomag hétfő késő esti országgyűlési elfogadása után azonnal bejelentette: az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz fordulnak és Brüsszel segítségét kérik a „hárommillió pénztártag érdekeinek megvédésében”. Emellett felszólították Schmitt Pál köztársasági elnököt is, hogy a törvényt aláírás előtt küldje meg az Alkotmánybíróságnak normakontrollra. A Világgazdaság kérdésére Lewanowicz a magyar helyzet kapcsán úgy fogalmazott: Magyarország tulajdonképpen nem reformot hajt végre, hanem a korábbi reformot szünteti meg, mintegy visszalép. A szövetség levelével kapcsolatban azonban még korainak tartott bármilyen reagálást.

A jogi lépések mellett a Stabilitás kalkulátorral kívánja segíteni a tagokat az átlépéssel kapcsolatos döntésükben, amelynek meghozatalára a frissen megszavazott törvénytervezet szerint január 31-ig lesz lehetőségük. Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára a kasszák jövőjével kapcsolatosan úgy vélekedett: „lélegeztetőgépen” ugyan, de életben maradhat a második pillér a „jobb napokig” akkor, ha összeolvadással, néhány százezres tagsággal megmaradnak egyes pénztárak. A Budai Liberális Klub hétfő esti rendezvényén Mihályi Péter közgazdász – amellett, hogy kapkodónak, ötletelőnek nevezte az Orbán-kabinet eddigi kormányzását – arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami pillérben maradók a jövőben biztosan nem kaphatnak a jelenlegihez hasonló mértékű nyugdíjat, a mostani 80 százalékos helyettesítési ráta ugyanis idővel romlani fog.

A magánkasszák rossz teljesítményét ugyanitt a rossz időzítéssel magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde korábbi elnöke. Rámutatott: 1998-ban, indulásukkor azonnal az orosz válság „nyomta agyon” a pénztárakat, utána pedig túlnyomórészt állampapírokba fektették a járulékfizetők pénzét, és akkor folytattak passzív befektetői politikát, amikor szárnyalt a világgazdaság.

Szalay-Berzeviczy Attila hozzátette: a „Fidesz ott folytatja, ahol az MSZP–SZDSZ koalíció abbahagyta”, ugyanúgy osztogatnak, mert a választók ezt várják el, csak máshonnan szerzik a forrást hozzá. Az előző kormányok eladósították az országot, a Fidesz így kénytelen az országhatárokon belül forrást találni a további osztogatáshoz.

Több pénzből védené az eurót az EKB

Lényegesen meg kellene növelni az eurózónatagok megsegítését szolgáló európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) büdzséjét Jean-Claude Trichet szerint. „Nem vagyunk teljesen elégedettek az EU eddigi javaslataival” – mondta az Európai Központi Bank elnöke. A jelenleg 750 milliárd eurós EFSF-ből elsőként Írországot segítik ki, mintegy 85 milliárd euróval.