GKI: A magánpénztári pénz nélkül 4,8 százalék lenne a hiány

A 2011-es költségvetésben 2,94 százalékos deficitcél szerepel. Ennek eléréséhez a magánpénztáraktól átkerülő vagyonból a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt is beterveztek. Az e nélküli „magdeficit” 4,8 százalék, vagyis a 2010. évihez képest kifejezetten expanzív költségvetési politika érvényesül. A magán-nyugdíjpénztáraktól átkerülő 530 milliárd forintnyi vagyon, valamint az EU-támogatások 400-450 milliárd forintos növekménye teszi lehetővé, hogy a jelentős adócsökkentés ellenére a kiadások az adóbevételeknél jóval dinamikusabban emelkedjenek, s így a GKI szerint a hiány a tervezettnek megfelelően alakul.

Ez 4,8 százalékos „magdeficitet” jelent. A magán-nyugdíjpénztári vagyon egészének államhoz kerülése esetén viszont az EU elszámolási szabályai szerint GDP-arányosan 5 százalék körüli államháztartási többletet kell kimutatni. Valószínű, hogy a túlzottdeficit-eljárás során, illetve az új, "tavaszi gazdaságpolitikai szemeszter" keretében a tőkefelélés nélküli, „magdeficit” számokat fogják értékelni. Mivel eszerint a 2011. évi költségvetési pálya nem minősül fenntarthatónak, ezért a tavaszi konvergencia programban, az azt követő konzultációk során az EU komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket fog várni.

A magánpénztári vagyon átkerülése esetén mintegy 1300-1500 milliárd forint értékű állampapír bevonásra kerülhet, ami a GDP-arányos államadósság mintegy 5 százalékpontos csökkenését eredményezheti. A vagyon többi eleme részben a 2011. évi költségvetést finanszírozhatja, részben - a még fel nem használt, mintegy 900 milliárd forintos EU-IMF hitelforrásokkal együtt - komoly kincstári tartalékot képezhet egy olyan helyzetre, amikor a piaci államkötvény finanszírozás esetleg megnehezül.

Erre akkor lenne szükség, ha a kormány tartósan fenn kívánná tartani a 2011-re fellazított fiskális politikát. E konfrontatív változattal szemben hasznosabb lenne a másik, „csak időt nyertünk” változat. Eszerint a 2011-es év egyszeri egyensúlyi kisiklásnak tekinthető, a kormány 2011-ben kidolgozza, előkészíti és megkezdi a kiadási oldalra ható strukturális átalakításokat. Ez pozitívan hatna a pénzpiaci folyamatokra. Az államadósság piaci finanszírozása 2011-2-ben akkor válna kockázatossá, ha a bankok és ügyfeleik egy jelentősebb része a magyar pénzügyi rendszer kikerülésével, a megtakarítások külföldre csatornázásával reagálna a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokra. Ez elkerülhetőnek látszik, bár ennek „ára” időszakonként különösen magas kamatszint lehet.