Költségvetési Tanács: gyors növekedés, újratermelődő hiány, adósság jöhet

Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet.

A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,1 százalékról 2014-re 8,1 százalékra csökken.

A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a GDP arányában az idén 3,2 százalék lehet, ami jövőre a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele után 7,3 százalékos rekordtöbbletre emelkedik. 2012-ben azonban már újra deficites lesz a büdzsé, a hiány 4,1 százalék, majd 5,5 százalék lesz, 2014-ben 5 százalékra csökken.

A rövid távú kilátásokhoz képest némileg kedvezőtlenebb hosszú távú kilátások arra vezethetők vissza, hogy Magyarország főbb partnerországaiban a fiskális szigorítás és a gazdasági visszaesés lehetősége fékezheti a magyar kivitel iránti külső keresletet. Hosszabb távon azonban a konszolidációk végrehajtása stabilizálhatja a nehéz helyzetbe került országok adóssághelyzetét, helyreállítva a piaci bizalmat, így újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet.

Az MKKT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az 1000 milliárd Ft-ot. A rés kiszámításánál a KT nem vette figyelembe az adórendszer esetlegesen bekövetkező, de törvényjavaslatként még nem megfogalmazott változásait. A várható eltérést tehát befolyásolja, hogy milyen feltételezésekkel élünk a makrogazdasági és jogszabályi környezetről, de az is, mit feltételezünk a magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír típusú eszközök (részvények, befektetési alapok jegyei) kezeléséről, illetve értékesítéséről. A következő években e vagyon értékesítésével a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása – és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása – nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot.

A KT novemberi előrejelzéséhez képest 2010-re némileg magasabb olajárat feltételez, és arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet. Az alappályában nem számolnak azzal, hogy a forint kockázati prémiuma emelkedne a piaci megítélés romlása miatt.

A magánnyugdíjpénztári vagyon

A KT a kormánnyal ellentétben a teljes pénztári vagyonnal - amit egyébként 3072 milliárd forintra becsül - számol költségvetési bevételként.

Nem számol viszont az alap állampapír állományán felüli rész tőkéjének és az abból származó hozamoknak a felhasználásával, mivel annak időpontját, így mértékét egyéb információ hiányában nem tudja a KT számszerűsíteni. Emiatt az általunk előrejelzett adósságszolgálat eltér az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási stratégiájában rögzítettektől.

Ezzel párhuzamosan viszont a vagyon átvételét követően valódi alapkezelést feltételeznek.

Az államhoz visszakerülő állampapírok kamata a továbbiakban nem jelenik meg kamatkiadásként, tehát ennyivel a kamatkiadások csökkennek. A portfolióban található jelzáloglevelek kamatbevételt generálnak, tehát szintén a nettó kamatkiadást csökkentik. Mivel a teljes alapon elért hozam átlagos mértéke (5-6 százalék) alacsonynak mondható, ezért a nettó kamatmegtakarítás összegére adott becslés is konzervatív.

Az államadósságra gyakorolt hatás

A magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon állampapírokból álló része egyszeri, nagyarányú hatást gyakorol a GDP-arányos bruttó államadósságra. Az állampapírok kivezetése az adósságból annak szintjét várhatóan 6,1 százalékponttal, 67,9%-ra csökkenti 2011-ben. Ezután viszont már újra a költségvetési alapfolyamatok határozzák meg az államadósság dinamikáját.

Így az elsődleges egyenleg fokozatos romlásával párhuzamosan a bruttó adósság a 2012-es stagnálást követően 2013-tól kezdve ismét növekedésnek indul. Az, hogy az időszak végén mennyi lesz az államadósság, attól függ, hogy mit feltételezünk az MNYP-vagyon nem állampapírokból álló részéről. Az alapszcenárióban azt feltételezi a KT, hogy a vagyon állampapírokon felüli részét nem vezetik piacra 2014-ig; így az államadósság 2014-ben eléri a 71%-ot.

Érzékenységvizsgálatként szaggatott vonallal ábrázolták azt az esetet, amikor az egész portfóliót névértéken piacra vezetik 2011-ben, és a befolyó összeget államadósság-csökkentésre fordítják. Ekkor az államadósság-ráta egy alacsonyabb szintről 2012 után szintén emelkedésnek indul, és még 2014-ben is 69% alatt marad. Amennyiben a portfóliót más ütemben építik le, akkor értelemszerűen a bruttó államadósság dinamikája is némileg eltérhet.

Makropálya: munkahelyteremtés

2012-től a kormány a foglalkoztatottság jelentősebb bővülésére számít. Az MKKT véleménye szerint az adóváltozások elsősorban a magas jövedelműek munkaintenzitását, és kevésbé a foglalkoztatottság bővülését ösztönzik; a foglalkoztatottság bővülése hosszabb távon évi 1 százalék alatti lehet. A 2015-ig tartó horizonton a foglalkoztatás bővülése nagyságrendileg 100 ezer fő körüli lehet, ellentétben a kormány által várt 400 ezer új munkahellyel.

A háztartások fogyasztási kiadásainak felgyorsulását az MKKT 2012-re teszi, míg a kormány már 2011-ben számít annak felfutásával az adócsökkentések nyomán, de a két év átlagában nagyjából hasonló fogyasztással számolnak. A beruházások az MKKT pályájában visszafogottabban alakulnak, mint a kormányéban; a beruházási ráta bár emelkedik, de kisebb mértékben, mint a kormány előrejelzése szerint.

Az infláció tekintetében az MKKT feltételezése szerint a jegybank követi az inflációs célját, így hosszabb távon az infláció 3% körül alakulhat. A kormány prognózisában az infláció 3,5% százalék körül ingadozik, feltehetően a magasabb gazdasági növekedésnek és aggregált keresletnek köszönhetően.

Összességében azonban elmondható, hogy míg jelentős különbségek vannak az előrejelzésünkben a kormány által a költségvetéshez benyújtott makrogazdasági pályához képest, az MKKT prognózisa közel áll a kormány által közölt Nemzeti Intézkedési Terv alternatív, úgynevezett alappályájához. Úgy véljük, hogy az alappályánál lényegesen magasabb, 5% körüli növekedés és a 400 ezres foglalkoztatás-bővülés eléréséhez további és eddig nem részletezett intézkedések szükségesek. Az eddig meghozott intézkedések mellett a kormány számol egy sor olyan, előkészítés vagy tervezés alatt álló intézkedéssel, amelyekkel a kellő információk, illetve jogszabályi előkészítés hiányában mi nem számolhattunk.

A költségvetés munkapiaci vonatkozásai

2011-ben a közszférában foglalkoztatottak létszámának 3,5%-os csökkenését prognosztizáljuk, ami elsősorban azzal függ össze, hogy jövőre lényegesen kevesebb költségvetési forrás áll majd rendelkezésre a közcélú foglakoztatás támogatására. A minimálbér 78 ezer forintra történő felemelését is figyelembe vevő aktualizált számításaink szerint a közcélú foglalkoztatottak átlagos létszáma mintegy 25 ezer fővel csökken.* A költségvetési szerveknél ugyanakkor továbbra sem számítunk számottevő létszámleépítésre, a központi kormányzati szektorban foglalkoztatottak állománya legfeljebb 2 ezer fővel csökken. Összesen tehát 2011-ben legfeljebb 27 ezer fővel fog csökkenni a közszférában foglalkoztatottak létszáma. Korábbi előrejelzésünkben mintegy 18 ezer fős létszámcsökkentést prognosztizáltunk, ami részben számítási pontosítások, részben a minimálbér-emelés hatására növekedett 25 ezer főre. A minimálbér emelése ezen kívül hatással lesz a munkanélküli ellátások kiadásaira is, mintegy 4 Mrd Ft-tal (3%-kal) megemelve azok összegét. A GYED kiadások összegét szintén befolyásolja a magasabb minimálbér, ez hozzávetőleg 1 milliárd Ft kiadásnövekedést jelent.

A kormány tervei szerint 2011-től nyugdíjba vonulhatnak a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők a ma érvényes nyugdíjkorhatár előtt. Ez számításaink szerint mintegy 9 ezer fővel növeli a nyugdíjasok számát 2011-ben, és további 14 ezer fővel 2014-re.

Számításaink szerint 2011-ben nő a magánszektorban foglalkoztatottak létszáma mintegy 15 ezer fővel, majd 2012-2014 között további évi 23-26 ezer fővel. Összességében a foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szinten mintegy 11 ezer fővel csökken 2011-ben, a munkanélküliek száma pedig várhatóan 30 ezer fővel.

Egy elfogadott költségvetési módosító javaslat alapján a kormány a céltartalékból mintegy 21,9 milliárd forintot szán 2011-re a közszférában dolgozók adóváltozások miatti nettó jövedelem-csökkenésének kompenzációjára. A kompenzációra vonatkozó szabályok még ismeretlenek, arról rendeletben dönt majd a kormány, azonban érdemes megvizsgálni, hogy a kitűzött cél mekkora költségvetési forrást igényelne.

A 2011-től hatályos új adószabályok szerint a gyermektelen vagy gyerek utáni kedvezményt igénybe nem vevő személyek nettó jövedelme csökken az előző évhez képest havi bruttó 293 ezer Ft-os bér alatt. Számításaink szerint 2010-ben a közszférában dolgozók mintegy 80%-ának jövedelme esik a havi 293 ezer Ft-os határ alá. 2010-ben 685 ezren dolgoztak a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) és nem várjuk e munkavállalói kör létszámának jelentős változását. Így a 685 ezer főből 562 ezer volna érintett, ha nem számolunk a gyermekek utáni adókedvezmény lehetőségével. Az 562 ezer fő teljes kompenzációja nettó 19,25 Mrd Ft-ba kerülne, aminek a költségvetést terhelő teljes bérköltsége 35,2 Mrd Ft. Ennek egy része az szja-, járulék- és áfa-bevételekben megtérülne a költségvetésnek.

Amennyiben viszont csak a gyermektelenek kapnak kompenzációt, akkor annak teljes költsége 18,2 Mrd Ft lenne. Lehetnek azonban olyan gyerekesek, akik nem élnek az új gyerek utáni adókedvezménnyel, mert azt a házastársuk veszi igénybe. A részletes szabályozás hiányában ma nem tudható, hogy pontosan mely körre és milyen mértékben terjedne ki a kompenzáció, és így vajon a gyermekes foglalkoztatottak jogosultak volnának-e arra.

Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható

MTI Eco - Világgazdaság Online MKKT becslés a központi alrendszer bruttó államadósságára -->