MNB: élelmiszerár-sokk és növekvő nyomás

A magas inflációs várakozás miatt jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy kamatemelés nélkül a rövidtávú áremelkedés tartósan magas inflációhoz vezet – írja a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az idén 4,9, jövőre 4 százalékos inflációt vár az MNB. 2012-ben is a 3 százalékos inflációs cél felett maradhat a pénzromlás üteme 0,3 százalékponttal.

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn emelte meg irányadó rátáját 5,25 százalékról 5,5 százalékra. A jegybanki alapkamat növelését akkor elsősorban a növekvő inflációs nyomással indokolták.

A jelentés kiemeli: az inflációs folyamatokat az élelmiszerár-sokk és az ágazati különadók határozzák meg. A jegybank szerint a gazdasági növekedés miatt megnőtt a kockázata annak, hogy a válság előtti magas szintre térnek vissza az inflációs várakozások.

A jegybank jövőre 3,1, 2012-ben 4 százalékos gazdasági növekedésre számít. Míg a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés és a már bejelentett autóipari nagyberuházások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, addig az ágazati különadók bevezetése, illetve a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása kedvezőtlenül érintheti a befektetői környezetet, ez pedig visszafoghatja a beruházási aktivitást is – húzza alá az MNB. A növekedés motorja az erős exportbővülés mellett az élénkülő belföldi fogyasztás lehet.

A hazai eszközöket a globális hangulaton kívül ország-specifikus tényezők is meghatározták. A költségvetési hiánycélok tartása pozitív, a második akcióterv negatív hatást gyakorolt – emelte ki az MNB.

A harmadik negyedévben tovább folytatódott a magyar gazdaság lassú kilábalása. A növekedést változatlanul a német exportkonjunktúrára alapozó ipari értékesítések vezetik, ám az elmúlt negyedévben már néhány belföldre termelő ágazat teljesítményében is fordulatra utaló jelek mutatkoztak. A kiskereskedelmi ágazat értékesítési adatai alapján a lakosság fogyasztási célú kiadásait az idei év második felében enyhe emelkedés jellemezheti, amit döntően a háztartások foglalkoztatási helyzetének és jövedelmi kilátásainak javulása indokol.

A nyers élelmiszerek árának egyre jelentősebb és egyre szélesebb körben megfigyelhető emelkedése számottevő inflációs tényezőként jelentkezik. Ez a hatás a következő hónapokban már a maginflációt is ismételten emelkedő pályára állíthatja – közölte az MNB.

A kormányzat költségvetési intézkedései előrejelzési horizontunkon a korábban vártnál kedvezőbb hiánypályát biztosítanak. Az intézkedésekkel a következő években elérhetővé válnak a kormányzati hiánycélok a jegybank prognózisa szerint. Az ESA-célok teljesítése ellenére azonban a költségvetés strukturális pozíciója az intézkedések hatására romlik, így további intézkedések hiányában a költségvetési egyenleg javulása hosszabb távon nem fenntartható.

A pénzügyi vállalkozásokat, energiaszolgáltatókat, távközlési vállalkozásokat és kereskedelmi láncokat érintő szektorális különadók 2010-2011-ben a GDP 1 százalékával javítják a költségvetés egyenlegét, amennyiben figyelembe vesszük társasági adót csökkentő hatásukat, 2012-ben pedig kisebb mértékben, mert az MNB feltételezése szerint a bankadó a felére csökken.