A nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre álló legutolsó – 2010. második negyedévi – adat szerint a 15–64 évesek 55,3 százalékos foglalkoztatási rátája 9 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól, és ezzel a foglalkoztatottsági szinttel az uniós tagországok sorában Magyarország az utolsó helyen állt. A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarország 2010. második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az uniós átlagot (9,6 százalék). A mienknél 7 tagország mutatója volt kedvezőtlenebb.
2010 harmadik negyedévében a 15–64 éves népességből átlagosan 3791 ezren minősültek foglalkoztatottnak, létszámuk 38 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, és 43 ezer fővel az előző negyedévit. A 65–74 éves népességből további 32 ezren tartoztak ebbe a kategóriába a munkaerő-felmérés kritériumrendszere szerint.
A foglalkoztatotti létszám 2008 negyedik negyedéve óta tartó – szezonális ingadozásokkal tarkított – csökkenése az eddigi adatok szerint 2010-ben megállt, de az érdemi fordulat még várat magára. A foglalkoztatottak jelenlegi abszolút száma – épp úgy, mint a foglalkoztatási ráta – lényegében az 1999. harmadik negyedévivel egyezik meg, a munkanélküliek létszámának erőteljes növekedése következtében viszont a munkaerőpiacon aktívan jelenlévők száma – és az ezt tükröző aktivitási ráta – az utolsó másfél évtized legmagasabb értéke.
A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2010 harmadik negyedévében elérte az 56 százalékot, ezen belül a férfiakat 61,2 százalékos, a nőket 51 százalékos ráta jellemezte. (2008 III. negyedévében – a hazai munkaerő-piaci válságot közvetlenül megelőző időszakban – ezek az értékek 63,9 százalékot, illetve 51 százalékot tettek ki. Ez egyben azt is jelzi, hogy a válság következményei elsősorban a férfiakat érintették, és esetükben a válság előtti szint helyreállásához hosszabb időre lesz szükség.) Az előző év azonos időszakához viszonyított javulás annak eredménye, hogy nőtt a 45–59 éves korosztály foglalkoztatási rátája.
A munkanélküliek létszáma változatlanul magas. 2010 harmadik negyedévében 466 ezren voltak az ILO hármas kritériuma szerinti (nem dolgozik, keres munkát, képes azt elvállalni) munkanélküliek, 30 ezerrel többen, mint egy évvel korában. A munkanélküliségi ráta 10,9 százaléknak felelt meg. Az előző negyedévhez képest a munkanélküliek létszáma enyhén csökkent, de a változás a mintavételi hiba határán belül maradt. A nők 10,7 százalékos munkanélküliségi rátája némileg alacsonyabb a férfiakra jellemző 11 százalékos értéknél, de a két nem közötti különbség csökken.
A munkanélküliségi ráta a munkaerőpiacon csak alacsony számban jelenlévő fiatalok (15–24 évesek) esetében a legmagasabb (26,7 százalék), míg – a korskála másik széléhez közeledve – az 55–59 éves korosztályra jellemző érték ennek csaknem harmada (8,6 százalék). Az előző év azonos időszakához viszonyítva egy százalékpontnál nagyobb mértékben nőtt a 25–29 és az 55–59 éves korosztály munkanélküliségi rátája, míg némi javulás jellemezte e téren a 15–24, illetve a 45–49 éveseket. A munkanélküliek között a tartósan munkanélküliek aránya kedvezőtlenül magas. 2010 harmadik negyedévében a munkanélküliek több mint 49 százaléka már legalább egy éve keresett állást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.