BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbánnak van mit javítania - Utolsók vagyunk foglalkoztatásban

Magyarország az első félévben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15-64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától - közölte a legutóbbi Statisztikai Tükör című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre álló legutolsó – 2010. második negyedévi – adat szerint a 15–64 évesek 55,3 százalékos foglalkoztatási rátája 9 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól, és ezzel a foglalkoztatottsági szinttel az uniós tagországok sorában Magyarország az utolsó helyen állt. A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarország 2010. második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az uniós átlagot (9,6 százalék). A mienknél 7 tagország mutatója volt kedvezőtlenebb.

2010 harmadik negyedévében a 15–64 éves népességből átlagosan 3791 ezren minősültek foglalkoztatottnak, létszámuk 38 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, és 43 ezer fővel az előző negyedévit. A 65–74 éves népességből további 32 ezren tartoztak ebbe a kategóriába a munkaerő-felmérés kritériumrendszere szerint.

A foglalkoztatotti létszám 2008 negyedik negyedéve óta tartó – szezonális ingadozásokkal tarkított – csökkenése az eddigi adatok szerint 2010-ben megállt, de az érdemi fordulat még várat magára. A foglalkoztatottak jelenlegi abszolút száma – épp úgy, mint a foglalkoztatási ráta – lényegében az 1999. harmadik negyedévivel egyezik meg, a munkanélküliek létszámának erőteljes növekedése következtében viszont a munkaerőpiacon aktívan jelenlévők száma – és az ezt tükröző aktivitási ráta – az utolsó másfél évtized legmagasabb értéke.

A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2010 harmadik negyedévében elérte az 56 százalékot, ezen belül a férfiakat 61,2 százalékos, a nőket 51 százalékos ráta jellemezte. (2008 III. negyedévében – a hazai munkaerő-piaci válságot közvetlenül megelőző időszakban – ezek az értékek 63,9 százalékot, illetve 51 százalékot tettek ki. Ez egyben azt is jelzi, hogy a válság következményei elsősorban a férfiakat érintették, és esetükben a válság előtti szint helyreállásához hosszabb időre lesz szükség.) Az előző év azonos időszakához viszonyított javulás annak eredménye, hogy nőtt a 45–59 éves korosztály foglalkoztatási rátája.

A munkanélküliek létszáma változatlanul magas. 2010 harmadik negyedévében 466 ezren voltak az ILO hármas kritériuma szerinti (nem dolgozik, keres munkát, képes azt elvállalni) munkanélküliek, 30 ezerrel többen, mint egy évvel korában. A munkanélküliségi ráta 10,9 százaléknak felelt meg. Az előző negyedévhez képest a munkanélküliek létszáma enyhén csökkent, de a változás a mintavételi hiba határán belül maradt. A nők 10,7 százalékos munkanélküliségi rátája némileg alacsonyabb a férfiakra jellemző 11 százalékos értéknél, de a két nem közötti különbség csökken.

A munkanélküliségi ráta a munkaerőpiacon csak alacsony számban jelenlévő fiatalok (15–24 évesek) esetében a legmagasabb (26,7 százalék), míg – a korskála másik széléhez közeledve – az 55–59 éves korosztályra jellemző érték ennek csaknem harmada (8,6 százalék). Az előző év azonos időszakához viszonyítva egy százalékpontnál nagyobb mértékben nőtt a 25–29 és az 55–59 éves korosztály munkanélküliségi rátája, míg némi javulás jellemezte e téren a 15–24, illetve a 45–49 éveseket. A munkanélküliek között a tartósan munkanélküliek aránya kedvezőtlenül magas. 2010 harmadik negyedévében a munkanélküliek több mint 49 százaléka már legalább egy éve keresett állást.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.