Vízügy: erősebb állami szerep

A kormányzati ciklus végére tízezer állandó vízügyi dolgozót, nagyobb hatalommal bíró vízügyi hatóságokat, önkormányzati helyett állami irányítást és azonnal bevethető vízügyi „deszantos” egységet szeretne Illés Zoltán. Mint a Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára lapunknak elmondta: fontos, hogy nem akkor kell cselekedni, amikor már baj van, a tervezett intézkedések pedig összehangoltabb megelőzést, szakmailag felkészültebb beavatkozást eredményeznének.

Jelenleg az elsőrendű problémát a magas vízállás jelenti, emiatt ugyanis nem lehetséges a felgyűlt belvizek levezetése az amúgy is felduzzasztott folyókba. A gravitáció kihasználása, vagyis egyszerű vízelvezető árkok ásása helyett a vizet át kell szivattyúzni a folyókba – mondta el megkeresésünkkor Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője. Az átszivattyúzott víz mennyisége jelenleg naponta harmincmillió köbméter. Ráadásul a Tisza felső szakaszán az is nehezíti a munkát, hogy a folyó magas vízszintje miatt a víz egy része átszivárog a töltésen. Ezt a mennyiséget újra vissza kell szivattyúzni a folyóba. Ráadásul a belvíz lassú, hosszú távú visszahúzódása és a rendelkezésre álló időjárási előrejelzések szerint az idei tél rendkívül belvizes lesz, tavaszig vagy akár nyárig elhúzódó problémára kell felkészülni.

„Nem tartozom azok közé, akik a rendszerváltás előtti hatalmat támogatták, de el kell ismernem, hogy néhány dolog még akkor is jobban működött. Ilyen például az üvegvisszaváltás vagy a vízügyi problémák kezelése is” – nyilatkozta lapunknak Illés Zoltán. Az államtitkár hozzátette, a jelenlegi kormányzat célja, hogy a ciklus végére, 2014-re a jelenlegi négyezer helyett tízezer főt foglalkoztasson az állami vízgazdálkodás és az árvíz-, illetve belvízvédelem. Illés szerint ez nem teljesen új dolog, közvetlenül a rendszerváltás előtt éppen ennyien dolgoztak ezen a területen. Átmeneti intézkedésként a közmunkaprogram keretében irányítanának hatezer embert a vízvédelemhez, hosszabb távon az a terv, hogy közülük a legjobb képességekkel és hozzáállással rendelkezőket alkalmazottként, tartósan foglalkoztassák. Illés elmondása szerint az ezekre az emberekre fordítandó közmunkapénz is a vízügyi szervekhez kerülne.

Ráadásul a megújuló rendszerben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kapna a megelőzés. Az államtitkár szerint bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok nem alkalmasak a vízvédelmi problémák kezelésére, hiszen sem gépparkjuk, sem embereik nincsenek, és többnyire nem áll rendelkezésükre a megfelelő szakértelem sem. A vízgazdálkodás nagy területeket érint, alapvetően más gondolkodást igényel, itt a lokalitás nem előny, hanem hátrány – hangsúlyozta Illés. Az országban működő több mint száz vízi társulat sem képes kezelni a problémát. A helyi földtulajdonosok és önkormányzatok finanszírozásával fenntartott szervezetek ugyanis nem mindig voltak képesek elvégezni a szükséges munkákat, sok esetben gépparkjuk profitorientált építkezéseken végzett földmunkát az árvízvédelmi munkálatok helyett. A jövőben a vízügyi irányításban és az erre fordítható források elosztásában is nagyobb szerephez jutnak a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok. Illés elmondta: a vonatkozó munkákat továbbra is a vízi társulatok végzik el, de mind a finanszírozást, mind a szakmai kontrollt a vízügyi igazgatóságok látják el, hiszen „akinél a pénz, az rendeli a zenét”. Ezzel az államtitkár szerint komolyabb szakértelemmel, összehangoltabban végezhetőek el az árvíz- illetve belvízvédelmi munkák.

Illés szerint további terv, hogy újra létrehozzák az Árvízi-Belvízi Központi Szolgálatot, amely a vízvédelem azonnal és az ország egész területén bevethető „deszantos” egysége lenne. Ez az egység Illés szerint fél év alatt felállítható.

A vízügyi igazgatóságok működését az az 5 milliárd forint biztosítja, amely a központi költségvetésben erre a célra rendelkezésre áll – mondta el Illés. Ez az ötmilliárd azt a hasonló összeget váltaná ki, amit a vízi társulatok fordítottak árvíz- és belvízvédelemre, ezt eddig a helyi földtulajdonosok és az önkormányzatok fizették. A további átalakítások, komolyabb megelőző munkálatok költségeire abból a százmilliárd forintból jutna, amelyet a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával és a termékdíj-mentesség megszüntetésével együtt is befolyni remél a kormányzat.

A költségek tehát a jövőben tovább nőnek, igaz, a Dunában továbbra sem lehet kimutatni nehézfém-szenynyezést és a víz pH-értéke sem növekedett a megengedett határérték fölé.

A költségek tehát a jövőben tovább nőnek, igaz, a Dunában továbbra sem lehet kimutatni nehézfém-szenynyezést és a víz pH-értéke sem növekedett a megengedett határérték fölé. A következő napokban tovább romolhat a helyzet Miután az elmúlt napokban tovább nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága, ma Magyarországon több mint 285 ezer hektárt borít belvíz. Ebből szántó, illetve vetés több mint 160 ezer hektár. Azoknak a területeknek a nagysága pedig, ahol ugyan nincs egybefüggő belvíz, de a föld annyira átitatott, hogy a mezőgazdasági művelés fel sem merülhet, meghaladja a 400 ezer hektárt. A közvetlenül árvízzel sújtott területektől eltekintve ilyenformán tehát csaknem 700 ezer hektárnyi területet érintett valamilyen formában.

Összesen a 11 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén elhelyezkedő 90 belvízvédelmi szakaszból 66 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség. Csaknem 170 szivattyútelep és 32 szállítható szivattyú dolgozik ezen a feladaton, ezt több mint ezer fő működteti.

Jelenleg a magyarországi folyókon több mint 1100 kilométeren van valamilyen szintű árvízvédelmi készültség. Ebből több mint 800 kilométeren elsőfokú a készültség szintje, például a Rábán, a Bodrogon, a Zagyván, a Tarnán és a Berettyó egyes részein, de más folyókon is, míg másodfokú a védekezés szintje csaknem 300 kilométeren, a Krasznán, a Sajón, a Taktán és a Berettyó egyéb szakaszain. Várható azonban, hogy a következő néhány napban a helyzet tovább romlik. Az elmúlt napok esőzései miatt hamarosan harmadfokúra kell emelni az árvízvédelmi készültséget a Tisza Tiszabecs és Vásárosnamény közötti szakaszán és várhatóan a mellékfolyókon is. Már 18 millilárd a pluszköltség Az árvízi helyzet kezelésének komoly költségei vannak. A legsürgősebb tennivalókat felölelő védekezés költsége jelenleg a legnagyobb. Itt homokzsákolásra, azonnali átszivatytyúzásra, csatornák kitakarítására és az egyéb sürgős teendőkre kell gondolni. Erre alapesetben egy egymilliárd forintot el nem érő keret áll rendelkezésre minden évben, ha ezen felül szükséges beavatkozni, akkor a kormány dönt arról, milyen további összegeket juttat erre a célra. Jelenleg ez a keret már túllépte a 18 milliárd forintot.

Az árvíz okozta károk helyreállítási költsége a következő nagy tétel. A helyreállításhoz az árhullám levonulása után lehet hozzákezdeni. Ez az idei felsőzsolcai árvíz esetében több mint 2,6 milliárd forintot emésztett fel. Az árvíz elvonulása után a védekezésre fordított anyagok (karók, homokzsákok) újbóli megvétele, azaz a készletvisszapótlás az árvízzel kapcsolatos további kiadás, erre eddig az idén 700 millió forintot költöttek.-->