Összességében azonban 2010 számít – a rendszerváltást követő éveket nem tekintve – az utóbbi évtizedek legrosszabb évének. Az évtized elején sokáig 6 százalék körül volt az állástalanság, igaz, már a válság 2008-as kirobbanása előtt megindult a romló tendencia. Maga a recesszió durván 170 ezer munkahely elvesztését jelentette, ennek egyelőre kevesebb mint a felét sikerült ledolgozni. A krízis során egyébként az európai átlaggal nagyjából megegyező mértékben nőtt az állástalanság. A legnagyobb mértékben a balti és a mediterrán országokban romlott a helyzet, a negatív csúcsot Spanyolország állította be, ahol majdnem minden ötödik ember maradt munka nélkül.
Az év folyamán a foglalkoztatási ráta is elérte a mélypontját, a 65 év alattiak körében 54,5 százalékos szinten, azonban később fordulat következett be, és 55,8-re emelkedett. Ez ugyanakkor még mindig messze elmarad az EU 64 százalék feletti átlagától, és még mindig az utolsó helyet jelenti hazánknak.
A válság átmenetinek tekinthető hatása mellett továbbra is strukturális gondok kísérik a magyar foglalkoztatást. A tartósan munka nélkül maradók száma emelkedik, az álláskeresés átlagos időtartama 2,5 hónappal hosszabbodott meg egy év alatt, és már 19 hónapot tesz ki. A fiatalok elhelyezkedési nehézségeit jellemzi, hogy a 25 év alattiak körében 25,5 százalék hiába próbál munkát találni. Ezzel szintén rosszabbak vagyunk az EU átlagánál, habár néhány országban a mutató a 30 százalékot is bőven meghaladja.
A hazai előrejelzések szerint az idén alig várható javulás a munkaerőpiacon. A GKI a foglalkoztatás enyhe növekedése mellett is 11 százalékos munkanélküliségi rátát vetít előre 2011-re. Ennél csak árnyalatnyival voltak optimistábbak más elemzők, de 10 százalék alatti szintről senki sem beszélt.
A kormányzati ciklusnak és a soros uniós elnökségnek kiemelt témája a foglalkoztatás bővítése. A kormánypártok a választási kampány során olyan intézkedések sorát ígérték, amelyekkel 2020-ra egymillió új munkahelyet teremtenek, ezt a politikai szándékot a választások után sem adták fel. Az új kabinet rövid távon elsősorban a közfoglalkoztatási rendszer átalakításával és a segélyek szigorúbb elosztásával kívánja növelni a foglalkoztatottsági szintet.
Hosszabb távon a kormány a gazdaság fellendítésével kíván több munkahelyet teremteni. Ezen törekvésének hatékonyságát számos szakértő megkérdőjelezi, hiszen a tavaszi választások óta nem történt járulékmérséklés, és a válságadók hatására is csökkenhet a beruházási kedv.
Január közepén Czomba Sándor azt jelentette be, hogy 13 600 munkanélküli kezdett dolgozni az országos közfoglalkoztatási programban. A vízügyi területre irányított közfoglalkoztatottak közül válogatnák ki a hatezernyi legrátermettebbet, belőlük főállású vízügyi dolgozó lenne.
Január közepén Czomba Sándor azt jelentette be, hogy 13 600 munkanélküli kezdett dolgozni az országos közfoglalkoztatási programban. A vízügyi területre irányított közfoglalkoztatottak közül válogatnák ki a hatezernyi legrátermettebbet, belőlük főállású vízügyi dolgozó lenne. Az új közfoglalkoztatási rendszer Költségvetési források: 64 milliárd forint
Bevonható emberek száma: 220 ezer
Segélyhez jutás feltétele: munkaképtelenség/tartós akadályoztatás a munkavégzésben
A rendelkezésre állási támogatás helyett bevezették a bérpótló juttatást (az összeg maradt 28 500 forint, de évente felülvizsgálják a jogosultságot)
Feltétele: évi minimum 30 napnyi munka/hat hónapnál hoszszabb képzés
Elesik tőle az, aki nem fogadja el a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát
Erőteljesebb támogatás a cégeknek, ha munkaügyi központon keresztül találnak munkaerőt (a dolgozó bruttó bérének és járulékainak 70 százalékát adják támogatásként nyolc hónapon át) -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.