Válságcsúcsra készülnek

Elmoshatja a februári EU-csúcs eredeti témáját a válság: lapunk úgy értesült, az energiabiztonság helyett a válságkezelés, illetve a gazdasági kormányzás lehet a brüsszeli találkozó középpontjában. Erre utalt tegnap, az Európai Bizottság első, növekedésről szóló jelentésének bemutatásakor José Manuel Barroso, a bizottság elnöke is. A dokumentum elfogadása számít a gazdasági integráció kezdetének tartott Európai szemeszter startjának is. Az egyeztetés egy lépés előre a válságkezelést eddig jellemző tűzoltástól, ám a bizottság nem győzi hangsúlyozni: mindez nem szorítja háttérbe a napi krízismenedzsmentet, hiszen szintén az euróövezet egységét, a közös valuta stabilitását hivatott jelezni a piacok felé. Márpedig a pénzpia-cok megnyugtatása még mindig az elsőrendű kérdés az unióban.

Nem véletlen az sem, hogy egy esetleges portugál mentőcsomag előtt Brüsszel az egyelőre ideiglenes mentőcsomag összegének a növelését fontolgatja. Olli Rehn, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja – a Financial Times tegnapi számába írt levelét megerősítve – tett erről említést a növekedési jelentés bemutatásakor. Brüsszel aggodalma érthető: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaival együtt 750 milliárd eurós euróövezeti hitelgarancia-alapot nem is egy 100 milliárd eurósra becsült portugál mentőcsomag, sokkal inkább a szintén a „halállistán” lévő Spanyolország megsegítése merítheti ki.

A látszatra alig szűnő idegesség szinte napról napra írja felül tehát a magyar elnökség programját is, ennek ellenére az energiabiztonság kérdését nem szeretnék levenni a napirendről. Hajdú Márton, az elnökség szóvivője a Világgazdaságnak nyilatkozva kiemelte: a magyar elnökség fontosnak tartja az energiabiztonság kérdését, szeretnének erre összpontosítani a február 4-i csúcson is, ugyanakkor az
Európai Tanács napirendjéről Herman Van Rompuy, a tanács elnöke dönt, így egy esetleges váltás is az ő kezében van.

A brüsszeli világvége-hangulatba hivatott némi reménysugarat hozni az Európai szemeszter is, amely a tagállami egyeztetések után márciusra már konkrét gazdaságpolitikai javaslatokat fogalmazhat meg a tagországok számára. Az elsősorban a 2012-es költségvetések tervezése terén fontos javaslatok a fiskális konszolidáción túl strukturális reformokat is előirányoznak. Sőt, a bizottság minden korábbinál nagyobb figyelmet kíván fordítani a deficiten kívül más mutatókra is. A válság hívta fel erre a figyelmet, ahogy arra is: nagyobb figyelmet kell szentelni a megelőzésnek (vagyis konjunktúra idején kellene tartalékolni) – hangsúlyozta a szemeszter nyitányának is tekinthető, a gazdasági kormányzás erősítéséről szóló brüsszeli konferencián Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára. A politikus megerősítette: a magyar elnökség június végére szeretné lezárni a decemberi csúcson elindított szabályozási folyamatot. Hajdú Márton is kiemelte lapunknak: az elnökség célja, hogy a márciusi EU-csúcs idejére már készen álljanak azok az álláspontok, amelyek alapján a tagállamok nekikezdhetnek az elvárt intézkedések meghozatalának.

Az állandó stabilitási mechanizmus kialakítása, amelyet Jean-Claude Juncker koordinál. Magyarország már jelezte, hogy részt vesz az elvileg az euróövezeti országok között zajló egyeztetésben

A gazdasági kormányzás kialakítására irányuló hat jogszabály módosítása a magyar elnökség felelőssége

Budapest irányítja az európai szemeszter egyeztetését is

Az állandó stabilitási mechanizmus kialakítása, amelyet Jean-Claude Juncker koordinál. Magyarország már jelezte, hogy részt vesz az elvileg az euróövezeti országok között zajló egyeztetésben

A gazdasági kormányzás kialakítására irányuló hat jogszabály módosítása a magyar elnökség felelőssége

Budapest irányítja az európai szemeszter egyeztetését is Növekedési jelentés – fő megállapítások A költségvetési mérleg éves szinten 0,5 százalékos javítása nem elegendő az államadósság 60 százalék alá szorításához

A növekedésből eredő pluszbevételeket a deficit és az államadósság csökkentésének felgyorsítására kell fordítani

Egyes tagországokban elengedhetetlen az adóemelés.

A növekedést nagyobb mértékben segítik elő a közvetett adók

A folyó fizetési mérleg nagy hiánya és magas eladósodottság esetén a tagországnak megszorításokat kell alkalmazni

Ha túl nagy a folyó fizetési mérleg többlete, a tagországnak meg kell vizsgálnia a gyenge kereslet okát, és beruházásösztönző lépéseket tenni

Vonzóvá kell tenni a munkahelyteremtést, a munkavállalást az adórendszer és a támogatások átalakításával

Nyugdíjreformokra van szükség, elsősorban a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításával és a magánmegtakarítások ösztönzésével

Forrás: Európai Bizottság -->