A januári felmérés óta megjelent, várakozások alatti inflációs adat ellenére a drágulási prognózisok mind az idei, mind a jövő évre változatlanok maradtak, ami az éves átlagokat illeti. A 2011-es 3,9-es szintről 3,4 százalékra mérséklődhet jövőre az átlagos pénzromlás. A decemberi előrejelzések viszont 0,1 százalékponttal csökkentek, 3,7 és 3,2 százalékos szintre, ám ez tendenciának még nem tekinthető.
A legtöbb válaszadó szerint tehát legkorábban két év múlva érhető el a jegybanki cél, miközben a korábbi nyilatkozatok alapján a drágulásért leginkább felelős élelmiszer-infláció már 2011 végére lecsillapodhat. A monetáris tanács jövő hónaptól már a parlament által kinevezett külsős tagokkal dönt, ez alapján több elemző számít enyhébb kamatfeltételekre az év hátralevő részében. Ugyanakkor az államháztartás finanszírozása is figyelmet kaphat a következő időszakban – emelte ki Neil Shearing, a Capital Economics londoni elemzője a Reutersnek. A szakember ezért azzal számol, hogy Magyarország kockázati felára továbbra is a cseh és a lengyel felett marad. Németh Dávid, az ING Bank elemzője is azon a véleményen van, hogy a kormány az enyhébb monetáris feltételek irányába mozdulna el, ám ezt nehezíti, hogy a környező országokban most indul a kamatemelési ciklus, és az év második felében a fejlettebb államokban is hasonló következik. A büdzsé egyenlegével kapcsolatban továbbra is kétféle vélemény ütközik: a többség még 2,9 százalékos hiánnyal számol, de egyre többen mondanak a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaforgatása miatt 5 százalék körüli többletet.
A bővülésre vonatkozó prognózisok nem változtak sokat az előző felmérés óta, noha viszonylag kedvező GDP-adat látott napvilágot a héten. Az idei növekedési előrejelzés még romlott is egy tized százalékpontot, 2,7 százalékra, a 2012-es maradt 3,4 százalékos. Az előző felmérés óta az egyik leglényegesebb változás, hogy kitolódott az euróbevezetés várt időpontja 2018-ra. Ennek előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében 2020-as lehetséges dátumot említett meg.
Fokozott várakozások jellemzik a kormány által márciusra (korábban február végére) ígért reformcsomagot, ez nemcsak az alapkamatra, de a hosszabb távú gazdasági pályára is hatással lehet. A kormány eddigi lépései ugyanakkor nemcsak az érintettek, de a makroelemzők körében is sok kritikát kaptak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.