Egységes adózás jöhet az unióban

Egységes adószámítási módszereket alkalmazna az egyszerre több uniós tagállamban ténykedő cégek esetében az Európai Bizottság. Algirdas Semeta adóügyi biztos úgy nyilatkozott: Brüsszel még márciusban nyilvánosságra hozza az erről szóló irányelvjavaslatot. Az egységesített rendszerhez való csatlakozás ugyanakkor önkéntes alapon működne.
Semeta szerint az adóalap kiszámításának szabványosítása több előnnyel is járhat a cégek számára – mutat rá a Reuters. Egyfelől eltűnnének az egyes európai országokban működő leányvállalatok közötti elszámolási költségek, másrészt a veszteségeket és nyereségeket a tagállami határokon átívelve lehetne elszámolni, végül pedig a cégeknek elég lenne csupán egyetlen adóhatósággal kapcsolatban állni. Így jelentős mértékben csökkenhetnének a bürokratikus költségek – emelte ki a litván biztos.

Az EU-ban már évek óta folyik a munka a társasági adó kiszámításának egységesítése érdekében, és legutóbb a február 4-én bemutatott német–francia versenyképességi paktum kapcsán került a kérdés ismét az érdeklődés homlokterébe. Amint azt lapunk korábban már megírta, Magyarország szempontjából korántsem biztos, hogy előnyös változást jelentene a közös európai adóalap bevezetése. A német–francia tervvel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök is nemtetszésének adott hangot a múlt héten, ugyanis az uniós összevetésben alacsonynak számító magyar adókulcs jelentette versenyelőny csökkenhet az adóharmonizáció következtében.
A bizottság berkeiben készülő új harmonizációs javaslat ugyanakkor más irányt szabhat a versenyképességi paktumban körvonalazott törekvéseknek. Brüszszel számára ugyanis nem az az elsődleges szempont, hogy a társasági adók egységesítésével megszüntesse az egyes tagállamok közötti adótrükközések lehetőségét a több helyen működő vállalatok számára. Ez inkább csak a bizottsági elképzelés mellékhatása lenne. A fő cél sokkal inkább az, hogy az egységesített adóalap-számítással csökkentsék az adminisztrációs költségeket, s így növeljék az EU egészének vonzerejét a befektetők szemében.

A legfőbb cél, hogy javítsuk az egységes belső piac működését – idézi egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztviselő szavait az EurActiv.
Brüsszel ugyanakkor továbbra sem törekszik az adók mértékének egységesítésére, mivel túlságosan is tart az ezzel kapcsolatos tagállami ellenérzésektől. Az adózás a legteljesebb mértékben a tagországok hatáskörébe tartozik, politikailag rendkívül érzékeny téma, különösen pedig Írország számára „érzelmi kérdés” – mutatott rá az előbb idézett uniós forrás. A bizottsági elképzelés szerint egyébként a rendszer teljes mértékben önkéntes alapon működne, és már most a gazdasági szereplők 80 százalékának a támogatását tudhatja maga mögött – emelte ki Semeta szóvivője, Emer Taynor.

A 2006-os jelentés közzétételekor 12 állam pártolta az ötletet, míg Írország, Nagy-Britannia, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Málta és Ciprus ellenezte azt. A többi tagállam határozatlan volt a kérdéssel kapcsolatban.

A tagállami ellenállás leküzdésére ugyanakkor rendelkezésre áll a megerősített együttműködés lehetősége, amelynek keretében a tagállamok egy csoportja megállapodhat közös szabályok alkalmazásáról a többiek kihagyásával is.

A 2006-os jelentés közzétételekor 12 állam pártolta az ötletet, míg Írország, Nagy-Britannia, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Málta és Ciprus ellenezte azt. A többi tagállam határozatlan volt a kérdéssel kapcsolatban.

A tagállami ellenállás leküzdésére ugyanakkor rendelkezésre áll a megerősített együttműködés lehetősége, amelynek keretében a tagállamok egy csoportja megállapodhat közös szabályok alkalmazásáról a többiek kihagyásával is. -->