Májustól ledőlnek az utolsó falak is az EU-ban

A munkaerőpiaci szakértők szerint nem várható komoly roham, hiszen a valóban mobilis munkavállalók az eddigi adminisztratív akadályok ellenére is elhelyezkedhettek például Ausztriában. Az osztrák törvényhozók azonban láthatólag biztosra akarnak menni, így a fenyegető „bér- és szociális dömping” elleni küzdelem jegyében szigorúan ellenőriznék, hogy a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az osztrák előírásoknál alacsonyabb bérért.

A munkaerőpiac megnyitása az osztrák jog szempontjából abban áll majd, hogy a 2004-ben csatlakozott 8 kelet-közép-európai ország állampolgárai kikerülnek „A külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény” hatálya alól. 2011. május elsejétől az előírás a magyar munkavállalókra már nem lesz alkalmazható, ők tehát az Európai Unióban érvényes szabályok szerint szabadon, az osztrák állampolgárokkal azonos feltételek mellett vállalhatnak majd munkát Ausztriában. Tartózkodási engedélyre pedig már 2004 óta nincs szükségük: az EU-hoz újonnan csatlakozott országok munkavállalói számára elég, ha három hónapot meghaladó ausztriai tartózkodásukat az illetékes hatóságnak bejelentik.

Az osztrák jogszabályok – az EU irányelveivel összhangban – eddig is biztosították, hogy külföldiek csak a törvényben vagy ágazati kollektív szerződésben az adott munkakörre előírt legkisebb munkabér fejében legyenek alkalmazhatók Ausztriában. „A munkaszerződések jogának közelítéséről szóló törvény” pedig úgy rendelkezik, hogy – a kiküldetés idejére – ugyanilyen színvonalú bér illeti meg annak az Ausztrián kívüli EU-tagállamban székhellyel rendelkező munkáltatónak a munkavállalóját is, aki kiküldetés vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében ideiglenesen Ausztria területén végez munkát. Ez tehát érinti az Ausztriában tevékenykedő magyar cégek alkalmazottait is.

A 2011. május elsejétől hatályba lépő „Bér és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény” ezeken a rendelkezéseken nem változtat, de lényegesen szigorítja azok ellenőrzését. Előírja például, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében Ausztriában dolgozó munkavállaló foglalkoztatójának a munkavállaló díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.

„Nyilvánvaló, hogy ez a szabály súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra is. Nem is szólva arról az anyagi teherről, amit kiküldetésen lévő munkavállalóik „osztrák színvonalú” bérezése jelent.” – fogalmaz Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda jogásza „Előfordulhat tehát, hogy az osztrák munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek lenyomása helyett váratlanul az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet.”